Az EU-s kartellgyanú miatt Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítására leállítják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: „nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók”. Öt cég, a Colas-Swietelsky konzorcium, a Közgép-A-Híd páros és a Strabag építené a szakaszt.
Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését - jelentette be a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten. Csepreghy Nándor elmondta, Lázár János mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az építkezés azonnali leállítására.
Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal – mondta az államtitkár. Hozzátette: a kormány nem ért egyet az EU-bizottsággal, és amíg nem bizonyosodik be a gyanú, addig „nem tör pálcát senki fölött”, de szeretné teljes körűen kivizsgálni a gyanút, hiszen közpénzből megvalósuló projektről van szó. A kormány egyértelműen szeretné látni, hogy megáll-e az Európai Bizottság által megfogalmazott gyanú – mondta Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár elmondta: Lázár János még csütörtökön utasította a Miniszterelnökség belső ellenőrzési főosztályát, hogy egy hónapon belül vizsgálja ki, hogy a NIF hogyan folytatta le a közbeszerzési eljárást ebben az ügyben. Megvizsgálják a teljes folyamatot, a pályázati kiírást, a győztes és a vesztes ajánlatokat, a becsült és a tényleges kivitelezési árak közötti különbséget – mondta.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: „nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók, a kormány egyformán jár el minden ilyen és hasonló esetben”, mert „a lehető legkörültekintőbben kell gazdálkodnia minden minisztériumnak és állami szervezetnek, amely közpénzeket kezel”. Megismételte: ha a gyanú beigazolódik, és Magyarországot pénzügyi szankciókkal sújtják emiatt, „azt azoknak a vállalkozásoknak kell viselniük, amelyek ebben részt vettek”.
Csepreghy Nándor a sajtótájékoztatón reagált a nol.hu portálon megjelent értesülésre, amely szerint az EU csalás elleni hivatala (OLAF) 150 milliárd forint összértékben vizsgál Magyarországon megvalósult építőipari projekteket. A helyettes államtitkár elmondta: az OLAF jelenleg összesen 50 magyarországi beruházást vizsgál, nem egészen 500 milliárd forint összértékben. A kormánynak ezekről a vizsgálatokról teljes körű tudomása van, az eljárások a kormánnyal együttműködve zajlanak – mondta el a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Öt cég építené a 30 kilométeres szakaszt
Gyanúsnak találta az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának kilométerenként közel 4 milliárd forintos építési költségét az Európai Bizottság, ezért elutasította a projekt támogatására vonatkozó magyar kérelmet – írtuk az Index alapján korábban. Az EB szerint a magas építési költség kartellezéssel jöhetett ki.
A portál emlékeztet: az Abony-Fegyvernek közötti kevesebb mint 30 kilométeres távot három szakaszban pályáztatta meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. úgy, hogy a hazai piac öt befolyásos szereplője is részesült az üzletből. Egy 46,7 milliárdos részt nyert meg a Colas-Swietelsky konzorcium, egy 32,5 milliárdosat a Közgép-A-Híd páros, és egy 31,5 milliárdosat a Strabag.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
