A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy megmaradjon a különadók rendszere; a bankadó is marad, csak az összege csökken, ugyanígy nem vita tárgya a reklámadó sem, csak az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek – mondta Lázár János a közrádióban.
A reklámadó marad, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a különadók rendszere megmaradjon – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden reggel. Közölte, hogy az EBRD-vel és az Erste Bankkal is olyan megállapodást kötöttek hétfőn, hogy a bankadó marad, az összege csökken. Ugyanígy van ez a reklámadóval is, az Európai Bizottság kérése, instrukciói alapján kénytelenek azon gondolkodni, hogy mennyi legyen az adó, de az nem lehet vita tárgya, hogy legyen vagy ne legyen - szögezte le. „Reklámadó lesz, az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek” – fogalmazott. Hozzátette: a legmagasabb reklámadó Ausztriában van, ott 5 százalékos általános kulccsal.
Kifejtette: a miniszterelnök és a frakció felhatalmazása alapján a feladata az, hogy az Európai Bizottság által reklámadó ügyben indított, Magyarországot várhatóan elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében tárgyaljon a reklámadó fizetésre kötelezettekkel, közöttük az RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal. Konkrétumokról még nem tudott nyilatkozni, mivel február 24-én fogadja a csoport első emberét Orbán Viktor miniszterelnök. Tájékoztatása szerint a Miniszterelnökségnek és a Bertelsmann-csoportnak kész javaslata van a csoportot vezető elnök és a miniszterelnök számára. A tárgyalások idejét firtató kérdésre azt felelte, hogy azok lassan befejeződnek.
Lázár János arról is beszélt, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 7000 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le Magyarország, az évi mintegy 1500 milliárd forintos összegeknek a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van. Idén év végéig még nagyjából 1700-1800 milliárd forint kifizetésére van szükség ahhoz, hogy a 2006-ban megkötött megállapodásoknak megfelelően az ország a rendelkezésére álló forrás 100 százalékát le tudja hívni – mondta. Az uniós pályázatok végrehajtóitól az utolsó számlának 2015. december 31-ig kell beérkeznie, az utolsó kifizetés 2016 májusában lesz, azt követően az Európai Bizottság még nagyjából 3 évig ellenőrizheti az összegek jogszerű, átlátható felhasználását.
Kitért arra, hogy 2015-ben meg kell kezdeni a 2014-2020-as időszak forrásainak kifizetését, éves szinten először 100 milliárd majd 1000 milliárd forintos nagyságrendekben. A források 60 százaléka 2014-től a kis- és középvállalkozásokhoz jut.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
