A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy megmaradjon a különadók rendszere; a bankadó is marad, csak az összege csökken, ugyanígy nem vita tárgya a reklámadó sem, csak az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek – mondta Lázár János a közrádióban.
A reklámadó marad, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a különadók rendszere megmaradjon – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden reggel. Közölte, hogy az EBRD-vel és az Erste Bankkal is olyan megállapodást kötöttek hétfőn, hogy a bankadó marad, az összege csökken. Ugyanígy van ez a reklámadóval is, az Európai Bizottság kérése, instrukciói alapján kénytelenek azon gondolkodni, hogy mennyi legyen az adó, de az nem lehet vita tárgya, hogy legyen vagy ne legyen - szögezte le. „Reklámadó lesz, az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek” – fogalmazott. Hozzátette: a legmagasabb reklámadó Ausztriában van, ott 5 százalékos általános kulccsal.
Kifejtette: a miniszterelnök és a frakció felhatalmazása alapján a feladata az, hogy az Európai Bizottság által reklámadó ügyben indított, Magyarországot várhatóan elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében tárgyaljon a reklámadó fizetésre kötelezettekkel, közöttük az RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal. Konkrétumokról még nem tudott nyilatkozni, mivel február 24-én fogadja a csoport első emberét Orbán Viktor miniszterelnök. Tájékoztatása szerint a Miniszterelnökségnek és a Bertelsmann-csoportnak kész javaslata van a csoportot vezető elnök és a miniszterelnök számára. A tárgyalások idejét firtató kérdésre azt felelte, hogy azok lassan befejeződnek.
Lázár János arról is beszélt, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 7000 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le Magyarország, az évi mintegy 1500 milliárd forintos összegeknek a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van. Idén év végéig még nagyjából 1700-1800 milliárd forint kifizetésére van szükség ahhoz, hogy a 2006-ban megkötött megállapodásoknak megfelelően az ország a rendelkezésére álló forrás 100 százalékát le tudja hívni – mondta. Az uniós pályázatok végrehajtóitól az utolsó számlának 2015. december 31-ig kell beérkeznie, az utolsó kifizetés 2016 májusában lesz, azt követően az Európai Bizottság még nagyjából 3 évig ellenőrizheti az összegek jogszerű, átlátható felhasználását.
Kitért arra, hogy 2015-ben meg kell kezdeni a 2014-2020-as időszak forrásainak kifizetését, éves szinten először 100 milliárd majd 1000 milliárd forintos nagyságrendekben. A források 60 százaléka 2014-től a kis- és középvállalkozásokhoz jut.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
A 39 éves világsztár második manchesteri időszaka balul sült el, de még lehet egy dobása.
