A Baltikum mellett Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába telepít órákon belül bevethető alakulatokat a NATO – jelentette be Jens Soltenberg NATO-főtitkár, aki az orosz agresszióval indokolta a lépést. Egyes információk szerint Magyarország is fontolgatja a részvételt. Grúziában még az idén központot nyit a szövetség.
Minden, amit a NATO tesz, védelmi célokat szolgál, pusztán válasz Oroszország agresszív lépéseire, és teljes mértékben összhangban van a szövetség nemzetközi kötelezettségeivel – közölte csütörtök reggel, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A norvég politikus tudatta, hogy a miniszterek a nap során várhatóan döntést hoznak a következő időszakban megalakítandó, körülbelül 5000 főből álló, rendkívül gyorsan, akár 48 óra alatt bevethető erők pontos méretéről és összetételéről, valamint annak a hat összhaderőnemi nemzetközi koordinációs egységnek a felállításáról, amelyek elsődleges feladata az lesz, hogy szükség esetén megkönnyítse ennek az erőnek a fogadását.
Egyelőre a balti államok mellett Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában jöhet létre ilyen egység, de egy neve mellőzését kérő NATO-forrás az MTI-nek megerősítette, hogy Magyarország is mérlegeli, kérje-e ilyen koordinációs központ felállítását.
„A NATO kiigazítja állásait és haderejét, hogy megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak, bármerről érkezzenek is” – fogalmazott a NATO-főtitkár, aki szerint kritikus időszak köszöntött be az európai biztonsági architektúra számára. Stoltenberg kiemelte, hogy a szövetség már most is jelentősen növelte jelenlétét a NATO keleti részén.
A politikus nyomatékosította, az észak-atlanti szövetség lépései pusztán válaszok Oroszország agresszív intézkedéseire. „Moszkva felelős a nemzetközi jognak, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért, a Krím elcsatolásáért, Kelet-Ukrajna destabilizálásáért” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, felszólítva egyúttal az orosz vezetést, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával, és tartsa tiszteletben a tavaly szeptemberben kötött, az ukrajnai válság politikai rendezését megalapozni hivatott minszki jegyzőkönyvet.
A politikus arról is beszélt, hogy szerdán találkozott az új görög védelmi miniszterrel, aki megerősítette, hogy Athén továbbra is a NATO elkötelezett tagja marad. „A NATO erőssége, hogy 28 demokrácia szövetsége. Különböző kormányokat választunk, de egységesek vagyunk, és összetartva védelmezzük egymást” – húzta alá Jens Stoltenberg.
Délelőtt a miniszterek az úgynevezett NATO-Grúzia Bizottságban a Mindija Dzsanelidze grúz védelmi miniszter vezette grúz delegációval egyeztetnek, elsősorban a tavalyi walesi csúcstalálkozón elfogadott intézkedéscsomag megvalósításáról. A tanácskozás kezdetén Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO és Grúzia partnersége erős és aktív, a szövetségesek pedig elkötelezettek, hogy tovább mélyítsék a kooperációt. „Támogatjuk Grúzia területi egységét nemzetközileg elismert határai között, és szuverén jogát, hogy döntsön saját jövőjéről, beleértve biztonsági szövetségeit” – jelentette ki Stoltenberg.
A NATO várhatóan még az idén megnyitja grúzokkal közös kiképző központját Tbilisziben, és közös hadgyakorlatot is tervez. A központtal a NATO néhány tucat tanácsadó formjában először létesít majd állandó jelenlétet Grúziában. Az ország 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcson arra is ígéretet kapott, hogy ha teljesíti a feltételeket, akkor a NATO tagja lesz.
Egy neve mellőzését kérő diplomáciai forrás korábban úgy nyilatkozott, hogy Tbiliszi valóban rengeteg erőfeszítést tesz ennek érdekében, technikai értelemben de míg Dél-Oszétia és Abházia helyzete nem rendeződik, ezek a területek jogilag az ország részei, de orosz ellenőrzés alatt állnak, addig Grúzia felvétele gyakorlatilag hadüzenettel érne fel. Névtelenül nyilatkozó NATO-tisztviselők aggasztónak nevezték, hogy Moszkva láthatólag a két terület Oroszországba lopakodó integrálásán, bekebelezésén dolgozik.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
