Gyorsreagálású erőket hoz létre a NATO Európa keleti felében

Minden, amit a NATO tesz, védelmi célokat szolgál, pusztán válasz Oroszország agresszív lépéseire, és teljes mértékben összhangban van a szövetség nemzetközi kötelezettségeivel – közölte csütörtök reggel, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A norvég politikus tudatta, hogy a miniszterek a nap során várhatóan döntést hoznak a következő időszakban megalakítandó, körülbelül 5000 főből álló, rendkívül gyorsan, akár 48 óra alatt bevethető erők pontos méretéről és összetételéről, valamint annak a hat összhaderőnemi nemzetközi koordinációs egységnek a felállításáról, amelyek elsődleges feladata az lesz, hogy szükség esetén megkönnyítse ennek az erőnek a fogadását.

Egyelőre a balti államok mellett Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában jöhet létre ilyen egység, de egy neve mellőzését kérő NATO-forrás az MTI-nek megerősítette, hogy Magyarország is mérlegeli, kérje-e ilyen koordinációs központ felállítását.

„A NATO kiigazítja állásait és haderejét, hogy megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak, bármerről érkezzenek is” – fogalmazott a NATO-főtitkár, aki szerint kritikus időszak köszöntött be az európai biztonsági architektúra számára. Stoltenberg kiemelte, hogy a szövetség már most is jelentősen növelte jelenlétét a NATO keleti részén. 

A politikus nyomatékosította, az észak-atlanti szövetség lépései pusztán válaszok Oroszország agresszív intézkedéseire. „Moszkva felelős a nemzetközi jognak, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért, a Krím elcsatolásáért, Kelet-Ukrajna destabilizálásáért” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, felszólítva egyúttal az orosz vezetést, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával, és tartsa tiszteletben a tavaly szeptemberben kötött, az ukrajnai válság politikai rendezését megalapozni hivatott minszki jegyzőkönyvet.

A politikus arról is beszélt, hogy szerdán találkozott az új görög védelmi miniszterrel, aki megerősítette, hogy Athén továbbra is a NATO elkötelezett tagja marad. „A NATO erőssége, hogy 28 demokrácia szövetsége. Különböző kormányokat választunk, de egységesek vagyunk, és összetartva védelmezzük egymást” – húzta alá Jens Stoltenberg.

Délelőtt a miniszterek az úgynevezett NATO-Grúzia Bizottságban a Mindija Dzsanelidze grúz védelmi miniszter vezette grúz delegációval egyeztetnek, elsősorban a tavalyi walesi csúcstalálkozón elfogadott intézkedéscsomag megvalósításáról. A tanácskozás kezdetén Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO és Grúzia partnersége erős és aktív, a szövetségesek pedig elkötelezettek, hogy tovább mélyítsék a kooperációt. „Támogatjuk Grúzia területi egységét nemzetközileg elismert határai között, és szuverén jogát, hogy döntsön saját jövőjéről, beleértve biztonsági szövetségeit” – jelentette ki Stoltenberg.

A NATO várhatóan még az idén megnyitja grúzokkal közös kiképző központját Tbilisziben, és közös hadgyakorlatot is tervez. A központtal a NATO néhány tucat tanácsadó formjában először létesít majd állandó jelenlétet Grúziában. Az ország 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcson arra is ígéretet kapott, hogy ha teljesíti a feltételeket, akkor a NATO tagja lesz.

Egy neve mellőzését kérő diplomáciai forrás korábban úgy nyilatkozott, hogy Tbiliszi valóban rengeteg erőfeszítést tesz ennek érdekében, technikai értelemben de míg Dél-Oszétia és Abházia helyzete nem rendeződik, ezek a területek jogilag az ország részei, de orosz ellenőrzés alatt állnak, addig Grúzia felvétele gyakorlatilag hadüzenettel érne fel. Névtelenül nyilatkozó NATO-tisztviselők aggasztónak nevezték, hogy Moszkva láthatólag a két terület Oroszországba lopakodó integrálásán, bekebelezésén dolgozik.