Az a feladatunk, hogy előkészítsünk olyan beruházásokat, amelyek révén a Törökországba szállítandó gázt el kell juttatni Közép-Európába – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter ankarai látogatása kapcsán az MTI-nek. Hozzátette: egyeztetnek az Európai Bizottsággal, hogy az miképp tud segíteni mindebben az EU. Február végén hazánkba látogat a török kormányfő.
Az energetikai és gazdasági kooperációról, valamint a geopolitikai, illetve a globális kihívások kezelésében megvalósuló együttműködésről tárgyalt Ahmet Davutoğlu török kormányfővel és kabinetjének két miniszterével Ankarában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hétfőn telefonon számolt be megbeszéléseiről az MTI-nek.
Most az a feladat, Magyarország egyeztessen Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával arról, hogy a gázszállítás milyen útvonalon lehetséges. „Egyeztetünk az Európai Bizottsággal arról, hogy ehhez milyen finanszírozási segítséget nyújthat az Európai Unió” – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: az energetikai kérdésekhez tartozik, hogy Törökország négy fázisban újabb atomerőműveket épít, illetve fejleszt. Ezres nagyságrendben van szüksége szakemberek képzésére. Tárgyalások kezdődtek arról, hogy a szükséges szakemberek egy részét Magyarországon képezzék ki.
Kiemelte, hogy tavaly nyolc százalékos volt a magyar-török kereskedelmi forgalom növekedése, a forgalom várhatóan meghaladja a 206 millió dollárt. A továbbfejlesztés érdekében az Eximbank februárban képviseletet nyit Isztambulban. Ugyanebben a bankban 170 millió dolláros hitelkeret nyílik a magyar kis- és középvállalkozások törökországi piaci tevékenységének segítésére. A miniszter szólt arról is, hogy elhárult az akadály a magyar szarvasmarha-szállítások Törökországba történő újraindítása előtt.
Szijjártó Péter partnereivel megállapodott arról is, hogy a két ország között szorosabbra fűzik a védelmi és biztonságpolitikai együttműködést, a kooperációt globális kihívások kezelésében. „Főleg az iszlám szélsőségek elleni harcban továbbra is elkötelezetten veszünk részt” – tette hozzá.
Beszámolt arról, hogy politikai együttműködésről szóló megállapodás született a magyar és a török külügyi tárca között. A legutóbbi ilyen dokumentum 1993-ban keletkezett. Február végén Budapestre látogat Ahmet Davutoğlu kormányfő, és a látogatás keretében megrendezik a két kormány magas szintű stratégiai tanácsának következő ülését – mondta Szijjártó Péter, aki szerint a vizit várható időpontja február 24-25. lesz.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A szerb elnök ennek ellenére a politikában marad.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Az orosz elnök fontos feladatot határozott meg az orosz hadsereg számára.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
