MSZP: Dózsától Horn Gyuláig a köztársaságért dolgoztak

A második magyar köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltására emlékezve Tóbiás József közölte, egy élhetőbb, nyugodtabb Magyarország megteremtése a céljuk. Olyan közösséget építünk a köztársaság helyreállításaként, mely jóléti államot teremt, fogalmazott beszédében, azt is hangoztatva, nincs jogbiztonság létbiztonság nélkül. Azt mondta, ma önkény tombol, az ország szisztematikus leszakítása zajlik a modern világtól.

Felidézve az 1946. évi I. törvénycikket az MSZP elnöke azt mondta, az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. De mit gondolhatnak most a köztársaság közösségének tagjai, ha ezt a mondatot hallják? — tette fel a kérdést. Majd úgy folytatta: „Ma a hatalom birtokosai egy zárt egységet alkotva önmagáért a hatalomért, az abból fakadó gazdasági előnyökért gyakorolják önkényuralmi jellegű hatalmukat.”

Az ellenzéki politikus elmondta, azért akarnak tenni, hogy újra köztársaságban lehessen élni, amelyben az államhatalom forrása és birtokosa a magyar nép. A Köztársaság köve annak jelképe, hogy a hatalom forrása a nép, hangsúlyozta. Tóbiás József azt mondta, a köztársaság egy olyan közösség, amely egyenlő polgárokból áll, akik közösen alakítják jövőjüket. Ennek a közösségnek elidegeníthetetlen emberi jogai vannak és olyan intézményei, amelyek védik és ellenőrzik a megosztott hatalmi működést, fejtette ki.

Dózsától, Kossuthon át a közelmúltig, Horn Gyula és Göncz Árpád ilyen köztársaságért dolgoztak, tette hozzá. Szükséges, hogy a köztársaság polgárainak mindegyikét megillesse a szociális biztonság, az esélyek biztosítása, közölte az MSZP vezetője, megjegyezve: míg Európa nyugati felén a társadalom ötöde, Magyarországon a fele szegény. Véleménye szerint a köztársaság közösségét bővíteni kell, vagyis felelősségük kiterjed a köztársaság legelesettebb tagjaira is. Csak olyan köztársaság lehet sikeres, amely egyben egy modern 21. századi jóléti állam is, szögezte le.

Tóbiás József szerint a jelenlegi hatalom szisztematikusan azon dolgozik, hogy elvegye a társadalom demokráciába, a joguralomba vetett hitét, függővé és kiszolgáltatottá igyekszik tenni azokat a csoportokat, amelyek nem tudják érdekeiket képviselni. A pártelnök-frakcióvezető ezért feladatként jelölte meg azt, hogy visszaadják a hitet ezek iránt a megingathatatlan értékek iránt. Horváth Csaba, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az oligarchák egy szűk csoportja, Orbán Viktor és baráti köre túszul ejtette a magyar köztársaságot, a köztársaság minden polgárát.

„A köztársaságból csak a társaság maradt. A fideszes haszonlesők társasága” —fogalmazott. Véleménye szerint Orbán világa 3,5 millió szegény nyomorán, a közmunkások rabszolgamunkáján, a kivándorló százezrek nyomorúságán, a döntésekből kizártak millióinak csalódottságán élősködők rendszere. Úgy fogalmazott: a köztársaságunk elrablása nagyobb bűn, mint ha Orbán, Lázár, Rogán és a többi fideszes megszüntette és eltörölte volna a köztársaságot. A megemlékezés végén a megjelentek nemzeti színű zászlókat helyeztek el a kőnél, amelyet négy évvel ezelőtt állított az MSZP, hogy kőbe vésse a köztársaságot. 2005-ben a kormány a köztársaság emléknapjává tette február 1-jét annak emlékére, hogy a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket.