A legerősebb érv a Charlie-vitában?

„Tudjátok, miért nem idegesít a kurucinfó? Mert nem olvasom. Én így semmisítem meg. Magándzsihád! Tudjátok, miért nem vagyok kiakadva pl. Müller Péter nyálas és ostoba könyvein? Mert egybe belenéztem, láttam, hogy nyálas és ostoba, és azóta nem kínzom magam velük. Tudjátok, miért nem zavarnak a mandineres kommentelők artikulátlan baromságai? Mert mióta egyszer láttam, mi folyik ott, nem olvasom el a mandis kommenteket. (A Mandiner saját tartalmait igen, de csak azokat.)

Nem nézni, nem olvasni: ez az overkill, nem a Kalasnyikov. Ha nem lennének a protest-fogyasztók, talán egy csomó sajtóhulladék tönkre is menne. Vagy nem. De ez mindegy is volna, mert ha a világszéles kínálatból mindenki azt fogyasztaná, ami jólesik neki, vagy legalább amire felelőssége teljes tudatában szánja rá magát (mint én Szőnyi kolléga írásaira), lehetne akár béke is a Földön.”