A Magyarországon élő kisebbségek nemzetünk erejét gyarapítják, a németség munkája pedig mind az ország falvain és városain, mind az elért eredményekben megmutatkozik – mondta Áder János a német nemzetiségi önkormányzatok napján, hozzátéve: a németek alkotóereje és szorgalma településeinken, szellemi és sporteredményeinkben is megmutatkozik.
A Magyarországon élő kisebbségek nemzetünk erejét gyarapítják, a németség munkája pedig mind az ország falvain és városain, mind az elért eredményekben megmutatkozik – mondta Áder János államfő vásárnap Budapesten.
A köztársasági elnök a magyarországi német önkormányzatok napja alkalmából rendezett gálaműsoron elmondott beszédében kijelentette: „Magyarország ezeréves történelme során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjaiban olyan magyar hazafiakat tisztelhetünk, akik közös értékeinket, kultúránkat, nyelvünket, sokszínűségében is egységes nemzetünk erejét gyarapítják”.
Az évszázadok óta a legnagyobb nemzetiségek közé tartozó németek alkotóerejének és szorgalmának eredménye falvainkon, városainkon, de kiemelkedő szellemi és sporteredményeinkben is megmutatkozik – fűzte hozzá az államfő.
Áder János Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt intelmeit idézve kijelentette: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Mint fogalmazott, az ide érkező nemzetiségek tagjai hűséggel és odaadással viszonozták gyámolításukat. A németség magyar hazafiként harcolt a polgárosodásért vívott szabadságküzdelmekben, és rájuk mindig számíthatott Magyarország az országépítésben, de az ország XXI. századi polgárosodásának előmozdításában is.
Hozzájuk azonban a XX. században „bűnösen hűtlennek bizonyult hazájuk politikai vezetése” – idézte fel az államfő a II. világháborút követő kitelepítéseket. A kollektív bűnösség vádjáról szólva gy fogalmazott: az nem a hazai németség szégyene, hanem a politikai vezetőké, akik ezzel újabb fájdalmas sebet ütöttek saját nemzetükön.
Mindezek miatt Áder János szerint olyan országot kell létrehozni, amelyben megkérdőjelezhetetlen érték az emberi és polgári jogok érvényesülése. Emlékeztetett: a huszonöt évvel ezelőtti szabadságküzdelmekkel mind a német, mind az európai újraegyesítést elősegítette Magyarország.
Felidézte azt is: az Országgyűlés három éve január 19-ét a hazai németek kitelepítésének emléknapjává nyilvánította.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tizenkilencedik alkalommal rendezte meg gálaestjét a német önkormányzatok napja alkalmából.
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
A cigizve, hamisan magyar Himnuszt énekelgető zenésznő reagált a vádakra.
Bemutatták a konkrét adatokat.
