Felhívta a figyelmet a minisztérium: bővülő pályán a kiskereskedelem, szakmailag hibás a 2021. évi bázist felhasználni
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
Az NGM szerint a magánnyugdíjpénztárak felélik a tagok vagyonát, ezért a kormánynak határozottan lépnie kell az ügyben. Ez azt jelenti, hogy azokat a pénztárakat, amik nem felelnek meg a tervezett jogszabálynak, meg kell szüntetni, így végső soron azoknak a vagyona is az államhoz kerülhet, akik korábban önként döntöttek a magánnyugdíjpénztárakban való maradás mellett.
A magánnyugdíjpénztárakról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint ugyanakkor az új szabályok megkönnyítik az életképes magánnyugdíjpénztárak működését és erősítik a pénztárak átlátható gazdálkodását.
A közlemény felidézi, hogy a javaslat kimondja: meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizeti be a kötelező havi tagdíjat. Az NGM hangsúlyozza: az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti. A tagok nyugdíjának durván 25 százalékát a magánnyugdíjpénztárakból kellene megkapniuk. „A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe” – áll a közleményben.
A Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint, bár a törvényjavaslat szövegének értelmezése kérdéses, valójában az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelenti. Az Origo hírportálnak küldött közleményük szerint „amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-től visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. Ez a Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekből világosan kiderül”.
A pénztár a napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíjpénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. „Ezek az emberek a törvényjavaslat jelenlegi értelmezése szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol” – áll a közleményben.
A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt időszakban szinte kizárólag támogatásokból működtek, melyeket vagy a tagok vagy külső támogató szervezetek nyújtottak számukra vagy korábban felhalmozott vagyonukat élték fel.
Az MTI pénteken kereste a hazai nyugdíjpénztárak túlnyomó többségét képviselő Stabilitás Pénztárszövetséget, ahonnan későbbre ígértek tájékoztatást.