Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Az orosz elnök a Politika című szerb napilapnak egyebek mellett arról beszélt: egyre nyíltabban jelenik meg a neonácizmus Európában. Vlagyimir Putyin szerint meg kell akadályozni a második világháború kimenetelének felülvizsgálatára tett próbálkozásokat, és következetesen küzdeni kell a rasszizmus, az idegengyűlölet, valamint az agresszív nacionalizmus és sovinizmus minden formája ellen.
Egyre nyíltabban jelenik meg a neonácizmus Európában, ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a jelenség Lettországban és más balti államokban már mindennapossá vált – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Politika című szerb napilapnak. Szerinte ez a helyzet Ukrajnában is.
Az interjút Putyin belgrádi látogatásának napján, csütörtökön közli teljes egészében az újság, szerdán viszont a nácizmusra és fasizmusra vonatkozó gondolatokból közöltek részletet. Putyin úgy fogalmazott: „sajnos a náci vírus elleni »oltás«, amelyet a nürnbergi perek idején Európa egyes országaiban kifejlesztettek, veszít erejéből”. Szerinte ennek bizonyítékai a balti államokban egyre gyakoribbá váló neonáci megnyilvánulások. Ide sorolta azonban az Ukrajnában történteket is. „Ebben a vonatkozásban különösen nagy aggodalomra ad okot a helyzet Ukrajnában, ahol februárban alkotmányellenes puccsot hajtottak végre nacionalista és más radikális csoportok” – részletezte az orosz elnök.
Szerinte ma közös feladata mindenkinek, hogy fellépjen a nacionalizmus hőstettként való dicsőítése ellen. Emellett hozzátette, hogy meg kell akadályozni a második világháború kimenetelének felülvizsgálatára tett próbálkozásokat, és következetesen küzdeni kell a rasszizmus, az idegengyűlölet, valamint az agresszív nacionalizmus és sovinizmus minden formája ellen. Vlagyimir Putyin a Belgrád felszabadulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre érkezik a szerb fővárosba, amikor a szerbek azt ünneplik, hogy 1944. október 20-án 11 napig tartó véres harcok után a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a Vörös Hadsereg bevette az addig német ellenőrzés alatt álló jugoszláv fővárost.