Schiffer András elárulta, alkalmas lenne-e a kormányzásra a Tisza Párt (VIDEÓ)
Az LMP egykori vezetője Rónai Egonnak arra a kérdésére is válaszolt, hogy tervez-e visszatérni a politikába.
Az LMP pert indít annak érdekében, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hozza nyilvánosságra, milyen beruházási és fejlesztési adókedvezményeket vettek igénybe azok a cégek, amelyekkel a kormány stratégiai partneri szerződést kötött.
Schiffer András, az LMP társelnöke elmondta: legalább 15 éve nyilvánvaló, hogy a multinacionális cégek idecsábításán alapuló felzárkóztatási politika csődöt mondott, az Orbán-kormány fejlesztéspolitikájának fókuszába mégis ez áll. Az LMP évek óta próbálja megtudni, hogy a kiemelt stratégiai partnerek az egyedi elbírálások alapján milyen adókedvezményeket kaptak – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az LMP emellett arra is kíváncsi volt, hogy a kiemelt stratégiai megállapodások során létrehozott úgynevezett vegyes bizottságok milyen jegyzőkönyveket készítettek és hogy a „nagytőke mennyire mondja tollba” a kormánynak, milyen törvényeket „toljon át a Házon”.
Schiffer András közölte, a nemzetgazdasági tárca az LMP adatkérésére azt válaszolta, hogy az igénybe vett beruházási és fejlesztési adókedvezmények adótitoknak minősülnek. A párt viszont úgy látja, hogy ebben az esetben közpénzekről van szó, ezért a Fővárosi Törvényszéken pert indítanak a minisztérium ellen – jelentette be. Schiffer András azt mondta, ha a pert elveszítik, akkor az Alkotmánybírósághoz nyújtanak be panaszt. Az LMP egy másik eljárás során a vegyes bizottsági jegyzőkönyveket próbálja nyilvánosságra hozatni.
Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke azt mondta, a kormány két kézzel szórja a pénzt a stratégiai partnereknek és az egyéb multinacionális cégeknek, miközben 2011-ben a Fidesz nyilatkozta azt, hogy ötmillió forintban maximalizálják az egy munkahely megteremtésére adható támogatást, öt éven belüli megtérüléssel. Szerinte vannak cégek, ahol ennek az összegnek a soksorosát fizetik ki, az Apollo Tyres például harmincmillió forintot kapott munkahelyenként. Eközben a kis és közepes vállalkozások 1,5-2 millió forint támogatáshoz jutnak az általuk teremtett munkahelyek után – kifogásolta.