Sikertörténetnek nevezte a magyar könnyűzene támogatására meghirdetett Cseh Tamás Program elindítását L. Simon László egy keddi sajtótájékoztatón a Parlamentben.
„Az adatok, a pályázatok aktivitása, a szakma visszajelzése azt igazolja, hogy a szellemi tulajdont szabályozó jogszabályok egy évvel ezelőtti módosításakor megfogalmazott aggodalmak alaptalanok voltak” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, a Cseh Tamás Program egyik kezdeményezője. Mint elhangzott, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) honlapján megjelent a program alprogramjaihoz kapcsolódó két új pályázat. Az egyik az előzenekarok fellépéseit segíti, a másik médiatámogatási pályázat, amelyből a helyi és a kis közösségi rádiókban induló és már futó műsorok támogatása lehetséges. Mindkettő keretösszege 80 millió forint. L. Simon László arról is beszámolt, hogy a Cseh Tamás Programot koordináló Design Terminál egy meghívásos pályázat keretében a szakmával előzetesen egyeztetett 100 millió forintot kap a programokat lebonyolító Cseh Tamás Programiroda létrehozására.
„További tervezett, kiírás előtt álló pályázat lesz a magyar könnyűzene nemzetközi megjelentetését támogató alprogram 50 millió forinttal, illetve 20 millió forintos támogatást szándékozunk adni a Magyar Nemzeti Levéltár Cseh Tamás Archívumának” – közölte. L. Simon László felidézte, hogy az Országgyűlés egy évvel ezelőtt, 2013. október 7-én módosította a szellemi tulajdonról szóló jogszabályokat, amelynek következtében az üres adathordozók után szerzett jogdíjak 25 százaléka 2014-től az NKA-hoz került. Az államtitkár megemlítette, hogy a törvénymódosítást és a kormányzati szándékot 2013-ban jelentős támadás érte, sokan úgy érezték, hogy a szerzői jogvédő szervezetek autonómiájába avatkoznak bele.
„Akkor is elmondtuk, hogy az üres adathordozói díjak valójában nem nevesítik a szerzői jogdíjat, ezért annak egy részének, 25 százalékának újrafelosztása a szakmai kuratóriumoknál, az NKA legitimációjával jó helyen lesz. Ugyanúgy a szerzőkhöz jut vissza, egyben megteremti a lehetőséget a támogatotti körben üdvözölni leendő szerzőket, felkarolandó tehetségeket, akik egyébként nem jogdíjbefizetők és még nem lennének jogdíjjogosultak” – szögezte le L. Simon László. Tájékoztatása szerint a jogdíjak 25 százalékának átcsoportosítása mögött az az elvi megfontolás is húzódott, hogy a vásárlók nem csak a szerzői jog által védett tartalmakat másolnak a különféle adathordozókra.
Az államtitkár azt mondta, hogy az elmúlt egy évben példa értékű társadalmi egyeztetést bonyolítottak le a magyar könnyűzenei szakma valamennyi szervezetével, meghatározó életművel rendelkező zenészekkel és producerekkel, hanglemezkiadók képviselőivel. Ennek eredményeképpen alakult ki a Cseh Tamás Program, amelyet idén májusban indítottak el. Az államtitkár felsorolta, hogy 2014 nyarán összesen 1 milliárd 229 millió 250 ezer 86 forint folyt be az üres adathordozói jogdíjak után az NKA-hoz. Az összeget a közös jogkezelőkkel való megállapodás értelmében és arányában osztották fel az érintett szakkollégiumok között. Ennek értelmében a Zenei Kollégium 960 millió forintot kap, ebből fordítottak 500 milliót a Cseh Tamás Program elindítására.
Az NKA júniusban kinevezett alelnökéről, a sajtótájékoztatón szintén megjelent Doncsev Andrásról elmondta: reményei szerint a Cseh Tamás Programban felbukkanó tehetségek hangsúlyosan jelenhetnek meg a közmédia rendszerében annak köszönhetően, hogy Doncsev Andrást szeptember 15-től a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kulturális Főszerkesztőségének vezetésével is megbízták. Doncsev András arról szólt, hogy a Cseh Tamás Program pályakezdő zenekarokat támogató, már lezárult első alprogramjára több mint kétszáz zenekar jelentkezett, ők a napokban kapnak értesítést meghallgatásukról.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
Tájképi és zajvédelmi korlátozásokat kell feloldani, és még az is kérdéses, hogy megéri-e nekünk ez a technológia.
