Magyarország új uniós biztosa szerint nem dolga, hogy igazságot tegyen egy magyar belpolitikai ügyben. Navracsics Tibor szerint az internet felhasználásának, terjedésének akadálytalannak kell lennie; amiben véleménye szerint a kormányoldal és az ellenzék is egyetért. Különbség szerint az, hogy míg az ellenzék szerint az internetadóval ezt akadályozza a kormányoldal, utóbbi szerint ez nincs így.
Navracsics Tibor, Magyarország új uniós biztosa nem minősítette a tervezett internetadóval kapcsolatos vitát kedden az ATV-ben. Annyit mondott, hogy az internet terjedésének akadálytalannak kell lennie, de ebben szerinte a kormányoldal és az ellenzék is egyetért.
A november 1-jén hivatalba lépő új Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Egyenes beszéd című műsorban kifejtette: az internet felhasználásának, terjedésének lehetőleg akadálytalannak kell lennie. Mindenki számára szabad hozzáférés kell, de ezzel – fogalmazott – túl sok újat nem mond. Szerinte ebben a kormányoldal és az ellenzék is egyetért, a különbség az, hogy az ellenzék szerint a kormányoldal akadályozza ezt a hozzáférést a távközlési adó kiterjesztésével, a kormányoldal viszont úgy gondolja, ez nincs így.
„Nem dolgom, hogy igazságot tegyek a magyar belpolitika ügyeiben” – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy miniszterként sem szívesen nyilvánított véleményt olyan törvényjavaslatokról, amelyeket még nem fogadott el a parlament.
Az internetadó elleni, az ATV műsorával egy időben zajló demonstrációról Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a tüntetés is jól mutatja, hogy egy polgári demokrácia vitáit láthatjuk, jelen esetben az adótörvényekről.
Ez nyilván hosszú vita lesz a törvény elfogadásáig, és – mint mondta – nincs kétsége afelől, hogy az Európai Bizottsághoz is több megkeresés érkezik majd. Megjegyezte ugyanakkor – miután Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője élesen bírálta az internetadó tervét –, hogy „egy meglehetősen szokatlan formájú minősítés” már történt, hiszen „egy el nem fogadott törvénnyel kapcsolatban eddig az Európai Bizottság sem nagyon nyilvánított még véleményt”, nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok esetében sem.
Navracsics Tibort a tévéműsorban kérdezték biztosi megválasztásának körülményeiről is, amellyel kapcsolatban kifejtette: miután hivatalos lett a jelöltsége, az első üzenet, amit kapott, az volt, hogy ő lesz, akit „kilőnek” a bizottságból. „Ez nem történt meg. És én tényleg le szeretném zárni ezt a történetet. (...) Egy olyan biztos vagyok, aki Magyarországról jön, következésképpen nekem Magyarország irányában van annyi kötelezettségem, hogy lehetőség szerint ne a széthúzást, hanem lehetőség szerint az összetartást erősítsem” – mondta.
Kérdésre beszélt arról is, hogy szóbeli meghallgatásakor és írásbeli válaszaiban is csak azokat a kritikai elemeket ismételte meg a médiatörvénnyel kapcsolatban, amelyeket korábban frakció- és kormányüléseken elmondott. Válaszaiban egyetlen új elem volt – folytatta –, amikor arról írt, hogy úgy érzi, „alulértékeltük a médiapluralizmus iránti érzékenységet a hazai és a nemzetközi közvéleményben”. „2010-ben én magam is alulértékeltem ennek a vitának az érzékeny voltát” – mondta Navracsics Tibor.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Szaniszló Sándor azt kifogásolja, hogy a helyi fideszes választókerületi elnökök adtak át vis maior támogatásokról szóló okiratokat, de DK-s politikus lebukott.
A Versenyképes járások program keretében az iparűzési adó egy részét támogatás formájában „visszapályázhatóvá” tenné a kormány.
Az EU versenyképességi problémáiról és a magyar EU-s elnökség céljairól beszélgetett a kormányfő NKE-s beszéde után Bóka János, Navracsics Tibor és Nagy Márton.
A tudományos főmunkatársként cikket író miniszter szerint az EB elnökének erejét alapvetően három tényező befolyásolhatja: legitimációja, az intézményközi viszonyok, illetve a tagállamok támogatása.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten beszélt.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
