Huszonötszörös eltérés van a legmagasabb és a legalacsonyabb bérbesorolású munkakörökben fizetett összegek között Magyarországon – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből. A külföldi tulajdonú vállalatok akár 10-20 százalékkal is többet fizetnek, mint a magyarok.
A Trenkwalder, Simconsult és a Devise Hungary júniusban 46 ezer munkavállaló béradatai alapján készített felmérést, miszerint akár huszonötszörös is lehet az eltérés a magyar munkavállalók alapbérei között. Az alapbérre ráadásul még rájöhetnek a változó bérek, amelyeknek az aránya a vezetői beosztásokban jóval magasabb.
Az adatok alapján a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 114 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, míg a legmagasabb besorolású vezetői szinten – jelentős szórással – átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, ami 25-szörös eltérést jelent. Tovább növeli a különbséget, hogy miközben a vezetői besorolások esetében a változó bér mértéke eléri az alapbér 25-30 százalékát is, addig ez az arány az alacsonyabb besorolási szinteken csak 10-15 százalék.
Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési területeken alakul az átlag felett, míg a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól. Ágazati bontásban kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szolgáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. Regionális összevetésben a fejlettebb régiókban – Budapesten és Közép-Magyarországon, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon – magasabbak a fizetések.
Az ügyviteli és a fizikai besorolások esetében a Dél-Alföldön a legnagyobb, általában 5-8 százalékos az elmaradás, a magasabb szintű munkaköröknél viszont az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leginkább az országos átlagtól.
A külföldi tulajdonú vállalatok átlagosan 10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 20 százalékot is meghaladja. A fizetések nagysága a cég méretével – a létszámmal, illetve az árbevétellel – arányosan is emelkedik.
A felmérés szerint a tavalyihoz hasonlóan az idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt. A nyilatkozók kétharmada vett fel pályakezdő diplomást az idén, ezek többsége gazdasági vagy műszaki végzettséggel rendelkezett.
A felmérésben részt vevő cégek az idei évben 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak. Átlagon felüli növekedésre számíthatnak a gépiparban és az elektronikai iparban dolgozók, miközben a kereskedelemben és az építőiparban ettől elmaradó bérszintváltozásra lehet számítani.
A felmérés során jelentős változást tapasztaltak a megkérdezett cégek gazdasági kilátásaival kapcsolatban. Tavaly a válaszadók 28 százaléka számított jó gazdasági évre, az idén ez az arány elérte a 43 százalékot. Ez jó hír a munkavállalók számára, mert a cég teljesítménye jelentős részben befolyásolja a következő időszakra tervezett béremelés mértékét is – áll a Trenkwalder közleményében.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
