Teljes tisztújítást tart jövő márciusban az ELTE hallgatói önkormányzata – közölte Zaránd Péter elnök, kiemelve: meghatározó reformokat kívánnak végrehajtani.
Átfogó, teljes tisztújítást tart jövő márciusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói önkormányzata a részönkormányzati képviselőktől az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elnökéig – közölte Zaránd Péter elnök.
A hallgatói vezető az egyetem honlapján csütörtökön közzétett közleményében kifejtette: márciusig a szervezet a tisztújítás minden szabályzati feltételét megteremti az egyidejű választásoknak.
Kitért arra, hogy az ELTE hallgatói önkormányzatának elnöksége az érdekképviselet működését meghatározó reformokat kíván végrehajtani. Ezek érintik az érdekképviselet legitimációjának erősítését, az ösztöndíjrendszert, kitérnek a szerkezeti és működési szempontokra, a közösségi autonómia kérdéskörére, a képzési struktúrára, a gazdálkodásra, és a rendezvényszervezésre.
A módosításokat a hallgatói önkormányzat széleskörű alapszabály-módosítással és szükséges esetekben a hallgatói követelményrendszer módosításával kívánja véghezvinni. Az elnökség a reformok kidolgozását a hallgatói vélemények széleskörű bevonásával és egyetemtől független külső szereplők segítségével kívánja elérni - olvasható az elnökség reformhatározatát taglaló közleményben.
Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói önkormányzatának elnöke október 3-án lemondott, és „visszahívta elnökségének tagjait”, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának elnöksége pedig benyújtotta lemondását az egyetem gólyatáboraiban történt erőszakos bűncselekmények miatt.
A tanítóképző kar fonyódligeti gólyatáborában megerőszakoltak egy lányt, a jogász gólyatáborban pedig obszcén dalokat énekeltettek. Előbbi ügyben a fegyelmi eljárás még zajlik, utóbbi esetben október 8-án már lezárták a fegyelmiket, és három hallgatót két félévre, egy hallgatót pedig egy félévre eltiltottak tanulmányaik folytatásától.
Hortay Olivér, a Századvég szakértője a számok mögé nézett, és sokkoló adatot közölt. A matek egyszerű, de fájdalmas: ennyibe került nekünk eddig a háború, és ez még csak a jéghegy csúcsa.
Magyar Péter 2024-ben még a nyitottságot és az átlátható jelöltállítást ígérte, mára azonban a Tisza Párt jelöltjei néma fegyelemben, sablonszövegekkel bújnak a nyilvánosság elől.
Sorsdöntő országgyűlési választások közelednek. Kívánatos lenne, ha a politika íratlan törvényeit betartanák a régi és új politikusok, köztük a következő Parlament leendő képviselői.
Kellemetlen meglepetés.
A legfőbb hajtóerő jelenleg a magas alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tart.
Rácz András bejegyzése alatt kisebb kommentháború alakult ki, melyben Lattmann Tamás jogász egyszerűen csak „kiebrudált NER-nyaloncként” hivatkozott a Tisza Párt vezérére, Magyar Péterre.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a kérdés az, kivel kezdik.
Mindkét országban szigorítottak.
