Újabb salátatörvényről vitatkozik a parlament

Több stratégiai jelentőségű módosítást tartalmaz a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a vitát megnyitó expozéjában. Első helyen azt a passzust emelte ki, amely szerint az országgyűlési választás évében – október 15. helyett – október 31-ig meghosszabbítják a következő évi költségvetésről szóló javaslat benyújtásának határidejét. Németh Lászlóné arról is beszámolt, hogy a 2 millió forint feletti végkielégítéseket az elmúlt években sújtó 98 százalékos különadó elszámolásáról szintén rendelkezik a javaslat, mégpedig úgy, hogy helyette alacsonyabb mértékű átalányközterhet állapít meg. A módosítás figyelembe veszi az uniós bíróság korábbi döntését – tette hozzá. Változik emellett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így lehetővé válik egyebek mellett az, hogy bank és szakosított hitelintézet is csatlakozhasson az integrációhoz.

Az államtitkár közlése szerint az indítvány annak lehetőségét is megteremti, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló gazdasági társaság, az MFB Földgázkereskedő korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt szerezzen. Megemlítette továbbá azt a változtatást, amely szerint párttisztségviselő is lehet vezető többek között az Eximbanknál. Szintén átírják a postatörvényt – folytatta –, egyebek mellett azért, hogy egyes postai tevékenységek kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól. A szerencsejáték-törvény módosításának köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. október 4-én Magyarországon is el tudja indítani az EuroJackpot nevű játékot, mivel a módosítással a hatóságközi megállapodások megkötése nem lesz előfeltétele a tevékenység megkezdésének – közölte. Az iskolai-óvodai papírgyűjtések helyzetét is rendezi a javaslat – jelezte. Végül a médiatörvény megváltoztatásáról adott számot, egyebek mellett arról, hogy ezentúl kormányrendelet rögzíti, hogy az egyes médiaszolgáltatók miként érvényesíthetik a kínált tartalom után a programdíjat. A változtatással lehetővé válik, hogy a tartalomszolgáltatók ne az előfizetőkkel fizettessék meg a többletköltségeket – mondta.

Hargitai János (KDNP) elmondta: jó irányba lép a kormány, ezt az is bizonyítja, hogy a parlament nagy többsége támogatja a javaslatot. A politikus a magánszemélyek eladósodottságát nevezte a legnehezebben kezelhetőnek, mert, mint mondta, itt magánjogi szerződésekbe kell beavatkozni, jogállami keretek között. Szerinte a törvényben rögzített eljárástechnika az egyetlen járható út, azt ugyanakkor vitathatónak ítélte, hogy egyedül a fogyasztói hitelekre vonatkozik a jogszabály. Hargitai János a törvényt nagy horderejűnek nevezte, méretében a kérdést a rendszerváltás kárpótlásához hasonlította, és azt mondta: a szocialisták múlhatatlan hibája volt a probléma kialakítása.

Völner Pál (Fidesz) szerint a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy Magyarországon végre fair bankrendszer jöjjön létre. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az Orbán-kormány tett a devizahitelesekért. Beszámolt az elszámolás mikéntjéről, amely szerinte anélkül valósulhat meg, hogy komolyabb társadalmi kihatásai lennének.

A jobbikos Staudt Gábor azt kérte számon, Orbán Viktor kormánya miért várt több mint négy évet a probléma rendezésével. Szerinte azért került most a Ház elé a javaslat, hogy az önkormányzati választás előtt hasznot húzzanak belőle. A politikus bírálta a bankokat, amiért például még konvertálási bizonylatot sem tudnak bemutatni a devizaváltásaikról. Feltette a kérdést: devizában vagy forintban adták a hiteleket a bankok? Kijelentette: az elszámolási csomag javarészt a fogyasztói kölcsönöket célozza, vagyis csak a magánszemélyekre vonatkozik. Szerinte hátrányt szenvednek azok a vállalkozók, akik hiteleikhez saját ingatlanjaikat használták fedezetül.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM színeiben politizáló független képviselő szerint érdekes, jogtechnikai szempontból érdekes irományt nyújtott be Lázár János. Hogy engedhette meg, hogy a parlament elé kerüljön ez az elképesztő zagyvaság Kövér László? – tette fel a kérdést. Szégyenteljesnek nevezte a jogalkotásnak ezt a módját és azt mondta, ez a parlament, egy banánköztársaság parlamentjeként viselkedik, ha hajlandó elviselni, hogy ez tákolmányt ilyen statáriális eljárás során tárgyalják. A javaslat szerinte többi között a tájékozódás szabadságának nyilvánvaló szűkítését célozza. Végül azt kérte, próbáljanak meg európai színvonalú javaslatokat benyújtani.

Schmuck Erzsébet (LMP) szintén bírálta, hogy számos törvényt egyszerre módosítana az előterjesztő. A változtatások többségét érthetetlennek, feleslegesnek vagy önkényesnek ítélte. Ugyancsak feltette a kérdést: miért kell a bankokat földgáz nagykereskedelmi jogosítványokkal felruházni? Majd úgy folytatta: világos, hogy a korábban nagykereskedő céget vásároló Magyar Fejlesztési Bankot kívánják felruházni jogosítványokkal, de – ahogy rákérdezett – mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek és a gázfogyasztóknak? Feleslegesnek ítélte az iskolai papírgyűjtés újraszabályozását, a médiatörvény változtatását pedig önkényesnek ítélte, amellyel nehezen orvosolható károkat okoznak. 

Tukacs István (MSZP) az előterjesztés salátatörvény jellegét kifogásolta, mert szerinte abban huszonhárom, egymással össze nem függő törvényt módosítanak. Kijelentette, bár például a hulladékgazdálkodással kapcsolatos változtatások helyénvalóak, számos más eleme miatt szakmaiatlannak érzik a javaslatot. Ezek közé sorolta, hogy feloldanák a párttisztséggel való összeférhetetlenséget egyes vezető banki tisztségviselőknél, de azzal sem értett egyet, hogy földgáz-nagykereskedői jogosítvánnyal ruháznának fel egy bankot. Rákérdezett arra is: miért kap felmentést a posta a közbeszerzés szabályai alól?

Galambos Dénes (Fidesz) szerint a salátatörvények általában nem szerencsések, de jogtechnikailag és időszerűségét tekintve nincs más lehetőség előttük. Nem ördögtől való, ha bizonyos esetben ilyen jogtechnikai megoldással kell élni – vélte. Kitért arra is: a mozgóképről szóló törvénymódosítás célja, az Európai Bizottság által 2013-ban kihirdetett új filmművészeti közlemény, amely a filmek és egyéb audiovizuális alkotások állami támogatásokról szól, és a rendelkezéseinek átültetése történik. Szólt a borágazatot érintő módosításról is, és azt mondta: elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy díj ellenében megváltható ellenőrző jegyet lehessen bevezetni a sokszor dömpingáras és gyengébb minőségű importborokra.