Nem lehet tabutéma, hogy az autonómia közel száz esztendős ígéretnek betartását várjuk – fogalmazott Kelemen Hunor az RMDSZ kampánynyitó rendezvényvényén, hozzátéve ugyanakkor, hogy románoknak és magyaroknak is meg kell érteniük: az autonómia nem az elszakadás szinonimája.
Az erdélyi magyarok és a románok kapcsolatait feszélyező tabuk döntögetését vállalta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási kampányának péntek esti nyitórendezvényén Kelemen Hunor, a szövetség államelnökjelöltje. A csíkszeredai Erőss Zsolt-sportcsarnokban román, magyar és székely himnusszal indított kampánynyitón Kelemen Hunor kijelentette, ha a románok és magyarok el tudják érni, hogy tabuk nélkül beszéljenek egymással, hogy ne mindig a hátsó szándékot kutassák a másikban, máris jó úton járnak.
Az RMDSZ elnöke, államfőjelöltje fontosnak nevezte a szavak helyes használatát is. Úgy vélte, magyaroknak és románoknak is meg kell érteniük, hogy az autonómia nem az elszakadás szinonimája. Kijelentette, ha Románia elnökévé választanák, mindenekelőtt az emberek elnöke lenne.
Úgy vélte, a többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát; ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat. Hozzátette, az erdélyi magyarság közel száz esztendeje az autonómiáról álmodik, mert ezt az ígéretet kapta 1918-ban az Erdély és Románia egyesülését kikiáltó Gyulafehérvári nyilatkozatban. „Nem lehet tabutéma az, hogy a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várjuk” – jelentette ki. Hozzátette, lehet vitatkozni az RMDSZ kulturális autonómia-tervezetéről és a Székelyföld területi autonómiájának a tervezetéről, de nem érdemes úgy tenni, „mintha ez csupán néhány fickónak lenne az agyréme”.
„Hiszem, hogy akkor lesz erős ez az ország, amikor ezt a kérdést úgy rendezi, hogy mi, magyarok legyünk elégedettek vele, és ne mások mondják, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést” – fogalmazott Kelemen Hunor. Úgy vélte, Romániának érdemes visszatérnie gyökereihez: egy regionálisan szervezett, helyi autonómiákon alapuló államszervezethez.
A rendezvényen Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke fogalmazta meg a Skócia elszakadásáról rendezett népszavazás Erdélyben is érvényes üzenetét. „Európa egy részében ma már ellenzők és támogatók elfogadják: nem erőszakkal, hanem népszavazás által lehet ezt rendezni. Ilyen Európát akarunk mi is” – jelentette ki.
Kelemen Hunornak videoüzenetben kívánt sok sikert Böjte Csaba ferences szerzetes és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A lap szerint „a szélsőjobb” hatalomra jutásával elérkezhet Franciaország és a kontinens „Trump-pillanata”.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
A legújabb esélyes már saját pártja támogatását sem élvezi.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, a Tisza a választási kampányban és a választási programjában mást ígért a jogalkotással és az alkotmányozással kapcsolatban.
A gyilkosságok indítéka egyelőre nem ismert.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
