Biztosan nem lehet a Testnevelési Egyetem rektora Schmitt Pál, mert életkora miatt nem pályázhat a posztra. Az új rektort novemberben választják meg.
November végén választhatják meg a Testnevelési Egyetem rektorát, aki azonban biztosan nem Schmitt Pál lesz, ugyanis 62 évnél idősebbek nem pályázhatnak a pozícióra – tudta meg a SportGéza Sterbenz Tamástól, az egyetem megbízott vezetőjétől.
„A pályázat napokon belül megjelenik, és attól kezdve hozzávetőlegesen egy hónap áll majd azok rendelkezésére, akik képesnek tartják magukat az egyetem kormányzására. A 21 tagú, oktatókból, kutatókból és más egyetemi alkalmazottakból, valamint a hallgatókból, intézményi vezetőből és valószínűleg már a kinevezett egyetemi kancellárból kialakuló Szenátus várhatóan szeptember végén lesz teljes létszámú.” – közölte Sterbenz.
A rektori posztra biztosan pályázni fog Mocsai Lajos, aki a magyar férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitányi posztjáról is lemondott, és munkáját szakmai igazgatóként fogja folytatni. Mocsai a lemondásakor elmondta: „Megpályázom a Testnevelési Egyetem rektori posztját, hatvan évesen az élet megadta számomra ezt a lehetőséget, élnem kell vele.”
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Újabban pedig az extrém rolleresek ékeznek hozzánk mentővel egyenesen a félcsőből a híd alól.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A bevándorláspolitika kicsúszott a tagállamok kezéből, a Mercosur-megállapodást ránk erőltették, az EU gazdaságpolitikája pedig szegényedéshez vezet – mindez jól mutatja, hogy Brüsszel egyre inkább figyelmen kívül hagyja a nemzetek érdekeit, miközben a döntések következményeit a tagállamok viselik.
Fellázadtak az ukránok: a válaszadók nagy része szerint Zelenszkijnek távoznia kell a politikából, amint béke lesz.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
A magyar szövetség álláspontja egyértelmű: az elhangzottak nem felelnek meg a valóságnak.
