A baloldal főpolgármester-jelöltje az MTI-nek adott interjújában kifejtette: a választási programjának megvalósítása 1200 milliárd forintba kerülne. Szerinte erre meg is vannak a források, csak bizonyos fontossági sorrendet kellene meghatározni. Mint mondta, az elmúlt négy évben mindenre volt pénze a kormánynak, amire akart. Meg kellene kérdezni a fővárosiakat, mit tartanak fontosnak, hogy biztonságosan lehessen közlekedni vagy egy újabb stadion épüljön – részletezte. Ismertetése szerint a múzeumi negyed kialakítása és azzal összefüggésben a vár átépítése körülbelül annyiba kerül, mint a 4-es metró. De megfontolásra ajánlotta a paksi beruházás és a Puskás Ferenc stadion átépítésének elhalasztását.
Falus elmondta: az EU-tól nyolcezer milliárd forintot kap Magyarország a következő hét évben. Ennek ha csak a 15-20 százalékát fordítják Budapest infrastruktúrájának fejlesztésére, akkor az bőven elég a programjában foglaltak megvalósítására – tette hozzá. Felhívta arra a figyelmet, hogy Budapest a nemzeti jövedelem 40 százalékát, az állami költségvetés 60 százalékát állítja elő, tehát valamivel többet kellene hagyni a főváros fejlesztésére, mint az utóbbi években.
Arra a felvetésre, hogy Tarlós István főpolgármester szerint a főváros nem adhat adókedvezményeket, Falus Ferenc azt mondta, a főváros visszatéríthet költségeket, olcsóbban adhat bérbe ingatlanokat, a kommunális adóból adhat kedvezményt. Úgy látja, van lehetősége a fővárosnak, hogy segítse a vállalkozásokat.
Falus a Lázár János miniszter és Tarlós István között folyó vitát „családi műbalhénak tartja”. A vita szerinte arról szól, hogy az uniós forrásokat a kormány más fejlesztésekre kívánja fordítani és nem Budapestre, amelyet hitelfelvételre akar kényszeríteni.
A BKK-t az egyik legjobb dolognak nevezte, ami Budapesten történt, csak az a baj szerinte, hogy túl sok olyan feladatot kapott a központ, ami nem rá tartozna. A dugódíj bevezetése Falus szerint időszerűtlen.
A programjában szereplő polgári segítőszolgálat létrehozásáról Falus Ferenc azt mondta, a közterület-felügyelet alapvetően büntet, nem nyújt igazi segítséget a polgároknak, a szolgálat tagjait pedig arra is meg lehetne kérni, hogy nézzenek rá az otthon egyedül maradt nagymamára. Közölte, a segítőszolgálatnál mintegy 800-1000 embert lehetne részmunkaidőben alkalmazni, olyanokat, akik korán nyugdíjba mentek a katonaságtól, a rendőrségtől. A szolgálat fenntartása évente mintegy 2 milliárd forintba kerülne – jegyezte meg.