Fény derült a nagy titokra: ezzel foglalatoskodik Orbán Viktor karácsony előtt
Szellemes, kétértelmű üzenetet közölt a miniszterelnök.
Varsóban tart a héten nemzetközi emberi jogi konferenciát az EBESZ, ahol több felszólaló is elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek „külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását”.
Az EBESZ varsói emberi jogi konferencián is terítékre kerültek a magyar kormány civil szervezetek elleni intézkedései. A hétfőn megkezdett rendezvény, amelyen az EBESZ 57 tagállamának, valamint az Európai Uniónak a képviselői is részt vesznek, a kontinens legfontosabb emberi jogi eseménye.
A konferencia nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights Firstjogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek „külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását”. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is barátságtalan lépésnek nevezte. Az Egyesült Államok képviselője egyébként már a konferenciát megelőzően, szeptember 18-án felszólalt a magyarországi civil szervezetekkel szembeni fokozódó kormányzati megfélemlítés ellen. A konferencián elmondott beszédében Thomas Greminger, az EBESZ Állandó Tanácsának svájci elnöke hangsúlyozta a civil szervezetek kiemelkedő jelentőségét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia fenntartásában.
A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) – is részt vett. Szeptember 23-án megtartott előadásukban bemutatták a demokratikus intézményrendszer magyarországi állapotát, ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupció aktuális fejleményeit.
Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf „rendkívül veszélyes fejleménynek” nevezte azt, hogy „magyar kormány egyre fokozódó hatósági nyomás alá helyezi a számára kényelmetlen civil szervezeteket, miután az ellenzék iránti politikai elfogultság vádjával nem sikerült lejáratnia őket” – áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.