Varsóban tart a héten nemzetközi emberi jogi konferenciát az EBESZ, ahol több felszólaló is elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek „külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását”.
Az EBESZ varsói emberi jogi konferencián is terítékre kerültek a magyar kormány civil szervezetek elleni intézkedései. A hétfőn megkezdett rendezvény, amelyen az EBESZ 57 tagállamának, valamint az Európai Uniónak a képviselői is részt vesznek, a kontinens legfontosabb emberi jogi eseménye.
A konferencia nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights Firstjogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek „külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását”. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is barátságtalan lépésnek nevezte. Az Egyesült Államok képviselője egyébként már a konferenciát megelőzően, szeptember 18-án felszólalt a magyarországi civil szervezetekkel szembeni fokozódó kormányzati megfélemlítés ellen. A konferencián elmondott beszédében Thomas Greminger, az EBESZ Állandó Tanácsának svájci elnöke hangsúlyozta a civil szervezetek kiemelkedő jelentőségét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia fenntartásában.
A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) – is részt vett. Szeptember 23-án megtartott előadásukban bemutatták a demokratikus intézményrendszer magyarországi állapotát, ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupció aktuális fejleményeit.
Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf „rendkívül veszélyes fejleménynek” nevezte azt, hogy „magyar kormány egyre fokozódó hatósági nyomás alá helyezi a számára kényelmetlen civil szervezeteket, miután az ellenzék iránti politikai elfogultság vádjával nem sikerült lejáratnia őket” – áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Birtokunkban vannak az információk. Szavak, tettek, mulasztások. Nem vakon kell döntenünk. Üdvösségről és földi hatalomról sem.
Nem elégedett a légi közlekedéssel az újságíró.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
