Rámutatott, hogy tudósok szerint ha már most sikerülne megállapodni, az elmúlt évek felelőtlenségét akkor is évtizedekig a saját bőrén érezné az emberiség az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek formájában. Szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta, hogy „a baj nagyobb, mint gondolnánk”, és hogy egyre nyilvánvalóbban illúzió annak a kívánt célnak az elérése, hogy két foknál ne legyen jelentősebb a földfelszíni hőmérséklet emelkedése.
„Meg kell barátkoznunk a gondolattal – nehéz ezt megtenni, belátom –, hogy a következő generáció, gyermekeink generációja életének részévé fog válni mindez” – mondta Áder János. „Nem tudjuk megúszni, hogy felelőtlen környezeti politikánkért a természet benyújtsa a számlát. Ma már nem elég csak a kibocsátást, a szennyezést csökkenteni, nem elég erről megállapodni, de fel kell készülni az egyre súlyosabb természeti katasztrófákra is” – hangsúlyozta.
Miként a néhány nappal ezelőtt az ENSZ-klímacsúcson elmondott beszédében, az elnök a Közgyűlés általános vitájában is hivatkozott a Stern-jelentésre (Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdászának, Tony Blair brit miniszterelnök kormányának pénzügyi tanácsadójának elemzése 2006-ban jelent meg a klímaváltozásról). Ezúttal azt emelte ki, hogy ha nem költjük megelőzésre a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát, akkor az ennek következtében elszenvedett környezeti kár elérheti akár a GDP 20 százalékát is.