Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnök-menedzsere Boross Lajos családja, a 100 Tagú Cigányzenekar és a muzsikus társadalom nevében mély fájdalommal tudatja, hogy tegnap éjjel hosszas betegség után, 89 évesen elhunyt a Kossuth-díjas zenei ikon. A temetéssel kapcsolatban a későbbiekben adnak ki tájékoztatást. Boross Lajost hosszas betegség után érte a halál. Kuti Vilmos megemlékezése.
Emléke előtt sikeres életútjának felidézésével tisztelgünk.
Boross Lajos igazi csodagyerekként kezdte a pályáját. Ötéves korában édesapjától, Boross Gézától kezdte elsajátítani a hegedűjáték alapjait. Másik mestere az egyik leghíresebb prímás, Rácz László volt. A kimagasló tehetségű fiú tizenhárom éves korától kezdve tizenöt éves koráig az Öreg Rajkók zenekarban muzsikált. 1942-ig Budapesten, a Zeneakadémián tanult. Első zenekarát tizenhét évesen alapította. Később jó nevű éttermekben, híres és népszerű kávéházakban játszott, az emberek már ekkor rajongtak játékáért.
Mindössze huszonöt éves volt, amikor az újonnan alakult Állami Népi Együttes vezető prímásának kérték fel. Hírneve egyre nőtt, egyre elismertebb lett a muzsikusok között. A hatvanas években szállodákban és éttermekben játszott, nem kis meglepetést okozva és ámulatot keltve a közönségében. Évtizedeken át még külföldről is zarándokoltak a budai Margitkert vendéglőbe, hogy hallják játékát. Bravúros játéka minden hallgatója szívét megdobogtatta, lehetetlen volt kikerülni a muzsikájának varázsa alól.
1972-ben a Halászbástya Étteremben találkozott Yehudi Menuhinnal. A világhírű hegedűművész közös játékra invitálta a prímáskirályt, akinek virtuozitása lenyűgözte a világjáró mestert. A találkozásról és a nagyszerű prímásról Menuhin meg is emlékezik Az ember zenéje című kötetében könyvében. A sikerek tovább kísérték a pályáján.
1985-ben a budapesti Atrium Hyatt (ma Sofitel Chain Bridge) hotelben megtartott, rengeteg érdeklődőt vonzó cigánybálon prímáskirállyá választották. Nem sokkal ezután újabb megtiszteltetés érte: abban az évben alakult meg a 100 tagú cigányzenekar, s ennek lett főprímása. A zenekar fennállásának huszonötödik évfordulóján az – egészségi állapota miatt korábban visszavonult – prímáskirály újra játszott, a rajongók és az egész zenész társadalom örömére.
Boross Lajos számtalanszor játszott külföldön, muzsikája előtt mindenki fejet hajtott. Utánozhatatlan munkásságáért többek között megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét és 2006-ban a Kossuth-díjat. A rajongók és a hódolók száma végtelen. Mága Zoltán hegedűművész szerint Boross Lajosnak nagyon sokat köszönhet a magyar cigányzenész társadalom, és mivel történelmet írt, mindig is legenda, a műfaj örökös ikonja marad, igazi példakép. Isten nyugosztalja.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Azok a kultúrák életképesek, amelyek őszintén fel tudnak háborodni saját eltűnésük gondolatán.
Képmutatásból, dühből, arroganciából, kollektív bűnösségből soha nem lesz egy kultúra, ezért nemzeti egység sem.
Akik szerint bármely nép, nemzet kultúrája alávaló és alsóbbrendű, nos, azok nácik. Ocsmány, undorító, eltakarítandó nácik.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi grazi önkormányzati választáson.
Sokaknak még 100 napnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy kimondják: nem erre szavaztunk április 12-én.
