Az alapvető jogok biztosa túllépte hatáskörét, amikor a mozgóurnás szavazással összefüggésben a választási bizottságok tevékenységét vizsgálta, a biztosnak ugyanis nincs felhatalmazása arra, hogy a hatóságnak nem minősülő választási bizottságok munkájával kapcsolatos ügyeket kivizsgálja – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke.
Az országgyűlési választásokon gondok voltak a mozgóurnás szavazással, több helyre például nem ért oda a beígért urna. Az alapvető jogok biztosa is foglalkozott az üggyel: június közepén elkészült jelentésében megállapította, hogy a mozgóurnás szavazás szabályai sem a korábbi, sem a legutóbbi országgyűlési képviselő-választások során nem érvényesültek megfelelően. Székely László szerint módosítani kellene a szabályozáson, ezért megállapításait megküldte az Igazságügyi Minisztérium mellett a Nemzeti Választási Irodának is azzal, hogy tegyenek javaslatot a választásokat érintő jogszabályok megalkotására. Az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjaik létszáma miatt nem feltétlenül tudnak mozgóurnával felkeresni valamennyi érintett választópolgárt a szavazásra nyitva álló időkeretben.
Patyi András NVB-elnök szerint ezzel az alapvető jogok biztosa túllépte a hatáskörét, mert a választási bizottságok nem hatóságok, így a biztos nem vizsgálhatja a munkájukat. Leszögezte, hogy a jelentés is elismeri: a választási bizottságok nem hatóságok. Hozzátette: álláspontjáról levélben tájékoztatta Székely Lászlót.
A bizottságban Litresits András, az MSZP delegáltja és Tóta Áronné, a testület Országgyűlés által választott tagja amellett érvelt, hogy a biztos jogszerűen végezte vizsgálatát, mivel „nem lehet kérdés”, hogy a választójog és annak gyakorlása alapjog-e.
Patyi András szerint is alkotmányos alapjog a választójog, a fogyatékos személyek jogait pedig kiemelten védeni kell, de – mint mondta – a biztos hatáskörét önmagában nem az alapozza meg, hogy alapjognak minősül-e vagy sem a vizsgálata tárgya, hanem, hogy van-e egyértelmű törvényi felhatalmazása az alapjoggal összefüggő visszásság feltárására. Az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgálható állami szerveket a törvény tételesen megjelöli. Patyi András az ombudsman kifogásolt vizsgálatával kapcsolatban úgy fogalmazott: véleménye szerint „ez a hatásköri aktivizmus veszélyt jelenthet a jogállamra”.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Csütörtök délután 4 óráig lehet jelezni a választással kapcsolatos fontos változtatásokat.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést is tett az ügyben.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A bevándorláspolitika kicsúszott a tagállamok kezéből, a Mercosur-megállapodást ránk erőltették, az EU gazdaságpolitikája pedig szegényedéshez vezet – mindez jól mutatja, hogy Brüsszel egyre inkább figyelmen kívül hagyja a nemzetek érdekeit, miközben a döntések következményeit a tagállamok viselik.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
