LMP: Nem Paksra, nem Putyinra

Szél Bernadett (LMP) a paksi beruházást finanszírozó hitelszerződésről szóló hétfői döntés ellen emelte fel a szavát. Kifogásolta, hogy nem készültek hatástanulmányok, a projekt szerinte katasztrófához vezethet. „Önöknek elment a józan esze” – fogalmazott. Kifogásolta, hogy eközben a kabinet „tudatosan nyírja ki” a megújuló energia szektorát. Felszólalásai alatt képviselőtársai transzparenseket mutattak fel az ülésteremben, „Nem Paksra, nem Putyinra”, „Ezért váltottál rendszert, Viktor?” és „Nem az orosz atomhitelre” – feliratokkal.

Kövér László emiatt megjegyezte: ezzel megszegték a házszabályt, ami miatt a házbizottságban szankciókat fog javasolni. „A stílusuk nem áll arányban a támogatottságukkal” – fűzte hozzá. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára feltette a kérdést: ön melyik hitelt választaná? A 2008-ban a szocialisták által felvett IMF-hitelt – amely szerinte valóban eladósította az országot – vagy a mostanit, amely pontosan rögzíti, milyen kamattal, milyen időtartamra és milyen feltételekkel veszi azt fel az ország. Emlékeztettt előbbi feltételeire, a nyugdíj- és bércsökkentésre, míg a mostan elmondása szerint nem befolyásolja, milyen gazdaságpolitikát kell folytatni. Hangsúlyozta: egy termelő beruházást támogat a hitel, így az bevételt hoz az országnak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány csak ősszel terjesztené be a devizahiteles kérdést rendező javaslatát. Bírálta a kabinetet, amiért öt éve hagyja, hogy az emberek zsebéből kiszivattyúzzák a pénzt, ehelyett a politikus diktátumokat szabnak a bankoknak. Tállai András azt mondta: a kormány nyáron is kéthetente ülésezni fog, és már szerdán tárgyalni fogja a Kúria döntéséből fakadó feladatokat. Ha úgy látja, még a nyár folyamán beterjeszti az Országgyűlés elé a szükséges teendőket. Közölte, a sok év alatt kialakult problémát nem lehet hirtelen megoldani.

Ríz Gábor (Fidesz) kiemelte: az első negyedéves GDP-adatok szerint 3,4 százalékos bővülés valósult meg, ami azt támasztja alá, hogy egész évben akár 2,5 százalékos bruttó növekedés is elképzelhető. Kitért arra, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá tudott válni, s a lakossági fogyasztás tovább nőhet idén. Szólt arról: már az első gyermek vállalását is támogatják, s közel 230 milliárddal több jövedelem marad mintegy 900 ezer családnál. Azt kérdezte: hogyan segíti a stabil gazdasági növekedés a magyar családok gyarapodását? Tállai András válaszában kiemelte: ma 320 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve. Az aktívak aránya is nőtt, e téren meghaladta az ország a régiós versenytársak és az unió átlagát, a munkanélküliségi ráta az unió átlaga alá csökkent, a nettó keresetek az elmúlt négy évben 14 százalékkal nőttek. Olyan alacsony az infláció, amire 1968 óta nem volt példa – mutatott rá az államtitkár. Kitért a devizahitelesek megsegítésére tett intézkedésekre is. Arra számít a kabinet, hogy folytatódik a munkahelyek számának növekedése, tartósan négymillió felett lesz az állással bírók száma, és a háztartások fogyasztása tovább bővül – jelezte Tállai András. A képviselő a választ elfogadta.

A szocialista Korózs Lajos a rokkantellátás átalakítását bírálta, mert azzal szerinte a rokkant embereket és a megváltozott munkaképességűeket csalóknak bélyegezték, ráadásul az új rendszer nincs tekintettel arra, hogy ki mennyi szolgálati időt szerzett, mennyi nyugdíjjárulékot fizetett. Ha tudatában voltak annak, hogy sérelmet okoznak, miért lépték meg ezeket az intézkedéseket? – tette fel a kérdést Korózs Lajos. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszer minden jogi normának megfelelt, kétlépcsős jogorvoslat volt, ellátatlan pedig senki nem maradt. Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés jóváhagyta azt 100 igen, 40 nem szavazattal.