Lázár: Az RTL fenyegeti az országot

A kormány megfontolja L. Simon László javaslatát a reklámadóról, amit ha bevezetnek, akkor az abból származó bevételt az oktatásra, elsősorban iskolafejlesztésre fogják költeni – mondta Lázár János. Kiemelte: A kormány fontos alapelvnek tartja a közterhek méltányos elosztását, ami azt jelenti, hogy „Magyarországon mindenkinek kötelessége teherbíró képességének és gazdasági eredményeinek függvényében adót fizetni”: ezért fizet többet a bank-, az energia-, a kereskedelmi és a telekommunikációs szektor, valamint a biztosítószféra.

A kabinet szerint a jelentős reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiavállalatoknak is az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez. „Az elmúlt húsz évben nem volt ehhez elég politikai bátorság, most azonban a kormány komolyan veszi és mérlegeli L. Simon László javaslatát” – mondta Lázár, hozzátéve: június 11-én döntenek a parlament nyári menetrendjéről.

A médiaszektor tiltakozását úgy értékelte: ahogyan a konkurens pénzintézetek összeálltak a bankadó ellen, úgy az egymással egyébként versenyző médiaérdekeltségek is – gazdasági megfontolások alapján – összefognak és így tiltakoznak a reklámadó ellen, ebben „semmi furcsaságot” nem lát. Ezért tartja természetesnek, hogy a jobboldali sajtóban is jelent meg kritika. 

Mint mondta, nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. „Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon” – fogalmazott. 

A politika szempontjából ugyanakkor kényesnek és kínosnak nevezte a reklámadó tervét, „hiszen a politikusok és a média között kialakulhat egy speciális összeütközés, egy érdek- és értékkonfliktus”, ami nyilván kellemetlen a politikusoknak, mert sokszor a médiamegjelenésüktől függ munkájuk sikeressége. „Azt látom, hogy ezzel bizonyos médiaorgánumok megpróbálnak visszaélni, és próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra” – jegyezte meg.

Lázár János a reklámadóval kapcsolatos „speciális szempontok” között említette az RTL Magyarország reakcióját is – miszerint a kormány adónak álcázva akarja tönkretenni a vállalatot –, s azt a kabinet nevében visszautasította. Úgy fogalmazott: „az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon”. Szerinte az RTL-nek mint nemzetközi médiavállalatnak sokkal nagyobb terhet kell viselnie a közterhekben, mint eddig.

Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár azt közölte: „költségvetési kényszer valóban nincs”, de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a „reklámfertőzés” veszélyének csökkentésével magyarázható. Képviselői véleménye is az egyébként – folytatta –, hogy túl sok a reklám, ami veszélyes a gyermekekre nézve, és azt is furcsának tartja, hogy „nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele”. Ezért úgy látja, a reklámozás „keretek közé szorítása” nem ördögtől való.

Az adó tervezett mértékének esetleges megváltoztatásáról Lázár János azt közölte, hogy ezt a Fidesz országgyűlési frakciója fogja eldönteni. „A bevezetést el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet” – jelentette ki. L. Simon azon ötletéről, hogy a közösségi oldalakra is kivessék a reklámadót, azt mondta: ez nehéz jogalkotói feladat, amellyel több európai ország is küzd, de a vonatkozó irányelveknek megfelelően fognak eljárni.

A hvg.hu írt arról, hogy a médiaügynökségek bónuszait is eltörölnék. Lázár ezzel kapcsolatban azt mondta: volt róla szó, de nincs jelenleg napirenden az ügy.