Nagy József, a Most-Híd nevű párt színeiben megválasztott szlovákiai magyar európai parlamenti képviselő olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszédet javasol a Benes-dekrétumok ügyében, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.
A Most-Híd szlovák-magyar párt egy mandátumot szerzett a májusi EP-választáson. Nagy József a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt EP-frakciójában foglal majd helyet. Az új összetételű EP alakuló ülését július elején tartják Strasbourgban. A második világháború után Edvard Benes által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok „kollektív bűnösségét”, és rendelkezett jogfosztásukról.
„A Benes-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget jelent Közép-Európában. Az érintett négy nemzet: a csehek, a magyarok, a németek és a szlovákok mind ragaszkodnak saját igazságukhoz, a kérdés túlpolitizált, érzelmekkel és félelmekkel telített” – állapította meg az MTI-hez eljuttatott közleményében Nagy József. A megválasztott EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően. Nagy József szerint a „biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni”.
A szlovákiai magyar politikus leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel. Úgy látja, itt az ideje olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszéd megkezdésének, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.
Nagy József emlékeztetett arra: a Híd párt már korábban javasolta közös kulturális alap létrehozását, ami „szimbolikusan enyhíthetné a nemzetek közti vélt és valós történelmi sérelmekkel kapcsolatos feszültséget”. „Fontos viszont azt is kimondani, hogy a Benes-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről” – tette hozzá.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
