Jelentős változás előtt áll a MÁV: 2000 kilométer pálya újul meg
Kiderült, hogy ezen program magyar forrásból és az Európai Beruházási Banktól várt hitelből valósulna meg.
Az Amnesty International Magyarország szerint a magyar kormány megpróbálja elhallgattatni civil szervezetek egy részét, amivel korlátozza a sajtó és egyesülési szabadság jogát. A szervezet felszólította a kormányt, hogy hagyjon fel a civilek célkeresztbe állításával.
Az Amnesty International Magyarország a Norvég Civil Alappal folyó vita kapcsán felszólította a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a civil szervezetek „célkeresztbe állításával” és biztosítsa, hogy „megfélemlítés nélkül gyakorolhassák” az egyesülési és a szólásszabadság jogát. Az Amnesty International álláspontja szerint az, hogy a norvég alapok pályázati programjának lebonyolítását végző négy alapítványt komolyan átvilágították és közülük hármat állami hivatalnokok látogattak meg, hogy ellenőrizzék a pénzek felhasználását, azt sugallja, hogy a kormány célpontba akarja állítani a civil szervezeteket.
„Egy demokratikus társadalom nem képzelhető el civil kontroll nélkül, ezért fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk a civil szféra szabadsága mellett. Szervezetünk is aktív kontrollt gyakorol, és számos területen együttműködik a Norvég Alap által támogatott szervezetekkel” – közölte Jeney Orsolya, az Amnesty International igazgatója. A közleményben kiemelték: a szervezet aggódik, hogy a magyar kormány „megpróbálja elhallgattatni” a fontos munkát végző civil szervezeteket, ezzel korlátozva az egyesülési és a szólásszabadság jogát.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára május 29-i sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is vizsgálni, hogy a norvég alapból Magyarországra érkezett pénzek felhasználása rendben zajlott-e. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta: az átfogó vizsgálat célja, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a norvég alapok hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Május 9-én a norvég alapok donor államai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) az alap további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntöttek, mert kifogásolták, hogy ez év január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak felhasználásával és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték, mert úgy értelmezték, hogy magyar részről a lebonyolítást és a felügyeletet úgymond kiadták a központi közigazgatás kezéből.