Az Együtt-PM szerint Kovács Béla esete is mutatta, hogy a jobbikosok nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, ezért a nemzetbiztonságról szóló törvény módosítását javasolják, hogy a parlament külügyi bizottságának tagjait is át kelljen világítani.
Az Együtt-PM a nemzetbiztonságról szóló törvény módosítását javasolta, hogy kiderüljön: jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot „bizonyos” jobbikos politikusok – közölte a szövetség pénteken az MTI-vel. A párt két társelnöke által jegyzett javaslat szerint a külügyi bizottság minden tagját nemzetbiztonsági átvilágításnak kellene alávetni. Szabó Tímea és Kónya Péter független képviselők magyarázata szerint erre azért van szükség, mert a külügyi bizottsági munka során a képviselők sok esetben olyan információkhoz jutnak hozzá, melyek egy idegen ország érdekében is felhasználhatók.
Úgy fogalmaznak: korábban számos jobbikos politikussal szemben felmerült a gyanú, hogy személyük különböző okokból nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője esetében ennél súlyosabb vádak is napvilágot láttak: „a politikust Brüsszelben orosz lobbistaként ismerik, ellene kémkedés miatt eljárás is folyik” – írják. Hozzáteszik, hogy a külügyi bizottságnak az a jobbikos Gyöngyösi Márton a tagja, „akivel kapcsolatban szintén számos olyan információ látott napvilágot, melyek alapján feltételezhető, hogy a politikus idegen érdekeket képvisel, vagyis nemzetbiztonsági kockázatot jelent”.
„A következő választások SEM lesznek tiszták” – elemez Hadházy Ákos már most, hogy aztán 2026-ban az utcán vergődhessen ő is, mint teszi azt a mai szent napig a grúziai ellenzék. Kohán Mátyás írása.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Tímea semmit sem tanul és semmit sem felejt.
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
Nemcsak elhagyja egykori pártját, de vissza is vonul a politikától az, aki egykor még nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az izraeli állampolgárokat.
Gerinctelen embereknek sosem volt híján a párt vezetése, de Gyöngyösi alighanem valamennyin túltett.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
