Ezzel szemben az Mt. vitatott rendelkezése alapján a munkavállaló nők arra kényszerülnek, hogy a már aznap tájékoztassák a munkaadójukat, mikor megkezdik a reprodukciós eljárást, vagy mikor tudomásukra jut a terhességük. Mindez az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát. Az Ab arra is rámutatott, hogy a megsemmisített szabály hátrányosan megkülönböztette azokat a nőket, akik még nem tudnak terhességükről, hiszen lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez.
Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át – az állami szerveknél dolgozókra nem az Mt., hanem más, speciális jogszabályok vonatkoznak –, és mindazokban az esetekben, ahol a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet. A határozat egyhangúan született meg, ahhoz Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.