A jobbikos Staudt Gábor elképesztőnek nevezte, hogy a Demokratikus Koalíció az Európai Egyesült Államok létét szeretné elősegíteni. Hozzátette: most történt meg először, hogy egy politikai formáció nyíltan felvállalta a szuperállam-koncepció támogatását, de a Jobbikon kívül kimondatlanul minden párt ezen dolgozott.
Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján elképesztőnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a minap egyértelművé tette: hogy a Demokratikus Koalíció az Európai Egyesült Államok létét szeretné elősegíteni. Staudt hozzátette: most történt meg először, hogy egy politikai formáció nyíltan felvállalta a szuperállam-koncepció támogatását, de a Jobbikon kívül kimondatlanul minden párt ezen dolgozott.
A jobbikos politikus szerint ha ez a vízió megvalósulna, az a nemzetállamok végét jelentené, s a „multik által erős lobbibefolyás alatt tartott Brüsszelben dőlne el minden”. Tulajdonképpen a magyar Országgyűlésre, az állam önállóságára ez esetben nem is lenne szükség, az USA mintájára legfeljebb tartományként tartaná meg az országokat az EU – jegyezte meg.
Staudt Gábor arról is beszélt: az Uniót valójában nem érdeklik az emberi jogok, amit az is igazol, hogy az emberi jogi charta alól több ország is mentességet kapott, a csehek elérték a Benes-dekrétumok hatályban tartását, Szlovákiában megfosztották állampolgárságuktól a magyar állampolgárságot felvevőket, s korlátozzák anyanyelv használatukat.
Kitért arra, hogy noha a Fidesz szabadságharcról beszél, lapítanak, támogatták az EU-t a birodalmi struktúra felé toló lisszaboni szerződést, s Orbán Viktor aláírta az uniós pénzügyi paktumot is. Staudt Gábor azt is kifogásolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak az Európai Központi Banknak tartozik beszámolóval. Kiemelte: a Jobbik a nemzetek Európájában hisz, a békés, gazdasági alapú együttműködésben.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
De akkor mit szolgál a politika?
„Az erőszaknak nincs helye a politikában – soha” – írta az Európai Bizottság elnöke.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Az új rezsim legnagyobb kérdése, hogy melyik irányba indul el, azaz a nemzeti érdek fontosabb, vagy pedig az európai integráció, amit a magyarok többsége egyáltalán nem ért, de biztosan felfalja a nemzeti érzés maradékát is.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
A személyzet az azonnali evakuálás mellett döntött.
Informális egyeztetésre készül Ursula von der Leyen és Magyar Péter.
