Az áprilisi országgyűlési választásra 84 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, a megváltozott szabályoknak köszönhetően pedig közülük 44 tudott országos listát állítani: 13 jelölőszervezet nemzetiségi listát, míg 31 pártlistát állított. 2010-ben 44 nyilvántartásba vett jelölőszervezett volt, amelyek közül végül 6-nak lett országos listája.
Az országgyűlési választáson indulni szándékozó pártoknak és nemzetiségi önkormányzatoknak nyilvántartásba kellett vetetniük magukat a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az első jelölőszervezeteket január 23-án vette nyilvántartásba az NVB, az utolsót pedig február 25-én. Az alig több mint egy hónap alatt az NVB-hez 94 jelölőszervezet jelentette be indulási szándékát, közülük 84-et az NVB nyilvántartásba is vett. A nyilvántartásba vétel egyik fontos feltétele az volt, hogy a jelölőszervezet pártként legyen bejegyezve, és a választás kitűzésekor (január 18-án) már jogerős legyen a bejegyzése a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az NVB-nek több jelölőszervezet nyilvántartásba vételét is vissza kellett utasítania azért, mert a választás kitűzésekor még nem volt jogerős a bejegyzése. Az Országos Bírósági Hivatal január végi nyilvántartása szerint 147 párt volt bejegyezve Magyarországon, ez azt jelenti, hogy – hozzászámítva a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot is – 160 jelölőszervezet volt jogosult arra, hogy induljon a választáson. Vagyis közülük minden másodikat jelölőszervezetként nyilvántartásba is vett az NVB.
A nyilvántartásba vett jelölőszervezetek ajánlásokat gyűjthettek egyéni választókerületi jelöltjeiknek, és ha egy jelölőszervezet a fővárosban és legalább kilenc megyében legalább 27 egyéni jelöltet tudott indítani, jogosulttá vált arra, hogy országos pártlistát állítson. Az országos nemzetiségi önkormányzatok akkor állíthattak országos listát, ha a meghatározott számú – általában tíznél kevesebb – aláírást összegyűjtötték. Az országos listákat keddig lehetett bejelenteni az NVB-nél, 31 pártlistát és 13 nemzetiségi listát jelentettek be eddig a határidőig, vagyis 44 országos listát tudott állítani a 84 jelölőszervezet. Ez azt jelenti, minden második nyilvántartásba vett szervezet képes volt a listaállításra.
2010-ben valamivel több mint 180 párt volt bejegyezve az országgyűlési választás kitűzésekor, 45 (a bejegyzett pártok negyede) jelentkezett be az Országos Választási Bizottsághoz, és 44-et nyilvántartásba is vettek. Országos listát azonban csak hat párt tudott állítani, azaz a nyilvántartásba vett pártok kevesebb mint 14 százaléka tudott megfelelni az országoslista-állítás követelményének.
Négy éve a jelenlegitől eltérő volt az országos lista állításának szabályozása: országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek hét területi listát tudtak állítani. Területi listát az a párt állíthatott, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni körzetek negyedében, de legalább kettőben jelöltet állított.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A nemzetközi sajtó ismét a magyar választási rendszeren rugózik, miközben a kormány szerint politikai narratívák sulykolása és alaptalan sugalmazások zajlanak a kampány hajrájában.
Nem sikerült országos listát állítani.
Meglett az országos listája a pártnak.
Tavaly még elutasították a kezdeményezést.
Ahol döntetlenre áll a Fidesz-Tisza meccs, ott majd eldöntik, hogy van-e értelme elindulni.
Nem szép nap ez Tusk számára.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
