Az áprilisi országgyűlési választásra 84 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, a megváltozott szabályoknak köszönhetően pedig közülük 44 tudott országos listát állítani: 13 jelölőszervezet nemzetiségi listát, míg 31 pártlistát állított. 2010-ben 44 nyilvántartásba vett jelölőszervezett volt, amelyek közül végül 6-nak lett országos listája.
Az országgyűlési választáson indulni szándékozó pártoknak és nemzetiségi önkormányzatoknak nyilvántartásba kellett vetetniük magukat a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az első jelölőszervezeteket január 23-án vette nyilvántartásba az NVB, az utolsót pedig február 25-én. Az alig több mint egy hónap alatt az NVB-hez 94 jelölőszervezet jelentette be indulási szándékát, közülük 84-et az NVB nyilvántartásba is vett. A nyilvántartásba vétel egyik fontos feltétele az volt, hogy a jelölőszervezet pártként legyen bejegyezve, és a választás kitűzésekor (január 18-án) már jogerős legyen a bejegyzése a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az NVB-nek több jelölőszervezet nyilvántartásba vételét is vissza kellett utasítania azért, mert a választás kitűzésekor még nem volt jogerős a bejegyzése. Az Országos Bírósági Hivatal január végi nyilvántartása szerint 147 párt volt bejegyezve Magyarországon, ez azt jelenti, hogy – hozzászámítva a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot is – 160 jelölőszervezet volt jogosult arra, hogy induljon a választáson. Vagyis közülük minden másodikat jelölőszervezetként nyilvántartásba is vett az NVB.
A nyilvántartásba vett jelölőszervezetek ajánlásokat gyűjthettek egyéni választókerületi jelöltjeiknek, és ha egy jelölőszervezet a fővárosban és legalább kilenc megyében legalább 27 egyéni jelöltet tudott indítani, jogosulttá vált arra, hogy országos pártlistát állítson. Az országos nemzetiségi önkormányzatok akkor állíthattak országos listát, ha a meghatározott számú – általában tíznél kevesebb – aláírást összegyűjtötték. Az országos listákat keddig lehetett bejelenteni az NVB-nél, 31 pártlistát és 13 nemzetiségi listát jelentettek be eddig a határidőig, vagyis 44 országos listát tudott állítani a 84 jelölőszervezet. Ez azt jelenti, minden második nyilvántartásba vett szervezet képes volt a listaállításra.
2010-ben valamivel több mint 180 párt volt bejegyezve az országgyűlési választás kitűzésekor, 45 (a bejegyzett pártok negyede) jelentkezett be az Országos Választási Bizottsághoz, és 44-et nyilvántartásba is vettek. Országos listát azonban csak hat párt tudott állítani, azaz a nyilvántartásba vett pártok kevesebb mint 14 százaléka tudott megfelelni az országoslista-állítás követelményének.
Négy éve a jelenlegitől eltérő volt az országos lista állításának szabályozása: országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek hét területi listát tudtak állítani. Területi listát az a párt állíthatott, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni körzetek negyedében, de legalább kettőben jelöltet állított.
„A következő választások SEM lesznek tiszták” – elemez Hadházy Ákos már most, hogy aztán 2026-ban az utcán vergődhessen ő is, mint teszi azt a mai szent napig a grúziai ellenzék. Kohán Mátyás írása.
Elsőként Magyar Péter beszélt erről, majd a Válasz Online értesült úgy, hogy valóban van ilyen elképzelés.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Győrffy Balázs országgyűlési képviselői mandátumát kapja meg.
Nem támadta meg senki határidőig a döntést.
Tizennégy év után jelentős vereséget szenvedett a Konzervatív Párt, a Munkáspárt pedig megkezdte kormányzását Nagy-Britanniában.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
