Több hibát és mulasztást is feltárt a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság. A jelentés szerint Laborc hazudott a nemzetbiztonsági bizottság 2012 novemberi ülésén, és „Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet”.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc üggyel foglalkozó ténymegállapító albizottság jelentését. A ténymegállapító vizsgálat elrendelését azzal indokolták: „2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával”. A megjelent információk tisztázása érdekében a nemzetbiztonsági bizottsága több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására, de ezek „során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást” – írták.
„A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak” – fogalmaz a jelentés, megjegyezve: „Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított”. Az albizottság jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. „Hibának tekinthető”, hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és „alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással”. Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.
A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, mint hozzátették: szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői. Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés – például az információáramlás tekintetében – nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.
A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel.
Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében – bizonyos mértékig – politikai motivációk is megjelenhettek. „Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott”. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.
Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól a bizottság. „Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra”.
Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és annak ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amelyhez további jogszabály módosításokra is szükség van.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péternek azért is szükséges jelenleg a folyamatos kampányolás, hogy elterelje a figyelmet a vállalhatatlan kijelentésekkel teli hangfelvételekről.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert Magyar Péter hangfelvétel-botrányairól kérdezték.
Tarr Zoltán bevallotta: már ismerték a hangfelvételeken elhangzott gondolatokat (agyhalottozás, sorosbérencezés), ami azért érdekes, mert eddig a Tisza Párt azt kommunikálta, hogy a hangfelvételek AI által generáltak.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
