Visszaszereztük az országot a magyaroknak – így értékelte kormánya elmúlt négyéves munkáját Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az M1 Az este című műsorában. Az eredmények közül kiemelte az új alaptörvényt – amellyel megvetették a jövő alapjait –, a gazdasági összeomlás elkerülését és a korábban rosszul működő rendszerek, például az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, az adósságkezelés és az adórendszer átalakítását. Jelezte ugyanakkor, hogy még sok a tennivaló: az oktatásban például nincs ok elégedettségre, mert bár helyes, hogy ma már állami felügyelet alatt van az ágazat, de meg kell állítani a diákok teljesítményének gyengülését. „Ha nem leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek sem” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az egészségügyben meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert – folytatta –, mert a háziorvosok nem kapnak elegendő fizetést, nincs elegendő műszerük és képzésük sem. A kormányfő közölte azt is, hogy a nonprofit közszolgáltatási rendszer kiépítésén keresztül lát lehetőséget további rezsicsökkentésre a háztartásoknál, de „az igazi nagy lépés most az lenne”, ha az energia az iparnak is olcsóbb lenne, sőt a cél az, hogy 2018-ra Európában Magyarországon kerüljön a legkevesebbe az ipar működéséhez szükséges áram.
Orbán Viktor kijelentette továbbá: ha megszületnek a szükséges bírósági ítéletek, várhatóan május végére, a még bajban lévő devizaalapú lakáshiteleseket is kihozzák a jelenlegi reménytelen helyzetből. Megjegyezte, úgy látja, a bankokban is megvan a szándék a megállapodásra. A bankokról szólva ismét kifejtette azt a véleményét, amely szerint nincs az ország kezében a saját sorsa, ha a pénzügyi rendszernek legalább a fele nincs magyar kézben. Tájékoztatása szerint az OTP-vel együtt jelenleg 30-40 százalék ez az arány. Megjegyezte egyébként, hogy szerinte a magyar bankrendszerben nincs elég verseny, „túlságosan leosztottak a pozíciók”.
Kitért a mezőgazdaság helyzetére is, emlékeztetve arra a korábbi döntésre, amely szerint a jövőben a nagybirtokok aránya legfeljebb húsz százalék lehet, a fennmaradó résznek kis- középgazdálkodók kezében kell lennie. Ezért alkották meg a földtörvényt – magyarázta –, amelyért „meg kell majd vívnunk”. Értékelése szerint ugyanis bár a „rezsicsata” a legerősebb küzdelem az idén, de erősség szempontjából „a második számú küzdelem a földcsata lesz” Brüsszellel.