Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon.
Az Európai Bizottság korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív, mert hátrányos helyzetbe hozza a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.
A Bizottság mostani döntéséből viszont kiderül, hogy a távközlési szektorra kivetett különadó-szabályokra vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan, ezt az ügyet sem tartják szükségesnek az Európai Bíróság elé vinni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben üdvözölte a döntést, amely „megerősíti azt a következetesen képviselt magyar álláspontot, mely szerint az ágazati különadó nem sértette az uniós jogot”.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát. Ez különösen hátrányosan érintené Magyarországot, Szlovákiát és más, orosz energiát vásárló államokat, de tovább gyengítené az EU versenyképességét és iparát is.
Andrius Kubilius szerint az egyik gond, hogy az USA és az EU túl kevés támogatást ad Ukrajnának.
Az új német kancellár Brüsszelben kijelentette, hogy Ukrajna oldalán áll.
Nem csak EU-tagállamok kerültek a célkeresztbe.
A befektetés 18-24 hónap alatt térülhet meg.
A többit hagyjuk az ezredforduló magyar történelmét feltáró elemzésekre.
Napról-napra közelebb kerülünk ahhoz, hogy a spanyol sztárklub bejelentse az új vezetőedzőjét.
„A Tisza Párt biológiai értelemben ugyan egy generációval fiatalabb, mint a DK, de „Magyar Péter Gyurcsány Ferenc gyermekeként marad velünk” – mondta a miniszter.
