Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon.
Az Európai Bizottság korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív, mert hátrányos helyzetbe hozza a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.
A Bizottság mostani döntéséből viszont kiderül, hogy a távközlési szektorra kivetett különadó-szabályokra vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan, ezt az ügyet sem tartják szükségesnek az Európai Bíróság elé vinni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben üdvözölte a döntést, amely „megerősíti azt a következetesen képviselt magyar álláspontot, mely szerint az ágazati különadó nem sértette az uniós jogot”.
Vámbomba, dolláruralom és világkereskedelmi rendszerváltás – Kohán Mátyás új műsorának, a Tempónak első adása tabudöntögető őszinteséggel tárgyalja a globális gazdaság átrendeződését.
A magyarok kétharmada nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, egyedül a Tisza párt szavazói körében van többsége a támogató véleménynek.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Daniel Freund felkérdezte Von der Leyenéket, hogy miért is adnak még egyáltalán pénzt Magyarországnak. Megkapta a választ a német EP-képviselő.
„Érdeke-e Magyarországnak, hogy az EU utolsó bástyája legyen?” – tette fel a kérdést a DK elnöke közösségi oldalán.
„Még egy sörgyárban sem tudnának megszervezni egy ivászatot” – írta az egyik pórul járt vizsgázó.
Mark Rutte számára is a béke a legfontosabb.
A publicista alaposan odapörkölt többek között Szily Lászlónak, Tóta W. Árpádnak és Puzsér Róbertnek is.
