Politikai szempontból nézve egy újabb devizahiteles mentőcsomag esetén főleg azok érezhetik sérelmesnek a számukra megkésett lépést, akik végtörlesztettek ugyan, de egyben el is kellett adniuk az ingatlanjukat. Könnyen mondhatnák azt, hogy egy korábbi mentőcsomag esetén inkább ők is ezt választották volna, semmint a költözést, és az albérletet.
Összességében kb. 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a „jó adósok” között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba. Így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás – írja a Policy Agenda.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a Közép- és Kelet-Európai térségben Magyarországon romlott a legtöbbet a fizetőeszköz az euróhoz képest: a válság óta 31 százalékkal emelkedett a forint árfolyama az euróhoz képest. A hitelkamatokra szintén befolyást gyakorló országkockázati felár is 105 százalékkal emelkedett (míg a többi térségbeli országban csak 34 százalékkal). A Policy Agenda szerint tehát probléma gyökere mindenképpen a magyar gazdaság általános állapotának romlásából adódik.