Kampánytéma lehetett volna a devizahitelek problémájának megoldása, a legtöbb pártnak azonban nincsen reális elképzelése az ügyben – mutat rá a Policy Agenda. Az elmúlt kormányzati ciklusban több mint egyharmadával csökkent a devizahitelek száma, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben sikerült a fennmaradó összeget visszafizetni.
A Policy Agenda felméréséből kiderül: jelenleg 1751 milliárd forint devizahitele van a lakosságnak, ennek 34 százaléka nem, vagy csak késedelmesen tud fizetni. 2010-ben még csak az adósok 28 százaléka volt késedelmes ügyfél. Ráadásul az elmúlt négy évben nagy mértékben nőtt az egy éven túli nem fizetők aránya: 2-ről 11 százalékra.
Az MNB adatai szerint a devizahiteles szerződések száma a ciklus során 349 ezerről 231 ezerre csökkent, ennek azonban több oka is lehet: vannak, akik vissza tudták fizetni a hitelt akár az ingatlanuk megtartása mellett, akár úgy, hogy az ingatlanukat kénytelenek voltak eladni. Közöttük vannak azok is, akik forinthitelre váltottak, valamint akiknek felmondta a bank a szerződést és eladták a lakásukat.
Politikai szempontból nézve egy újabb devizahiteles mentőcsomag esetén főleg azok érezhetik sérelmesnek a számukra megkésett lépést, akik végtörlesztettek ugyan, de egyben el is kellett adniuk az ingatlanjukat. Könnyen mondhatnák azt, hogy egy korábbi mentőcsomag esetén inkább ők is ezt választották volna, semmint a költözést, és az albérletet.
Összességében kb. 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a „jó adósok” között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba. Így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás – írja a Policy Agenda.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a Közép- és Kelet-Európai térségben Magyarországon romlott a legtöbbet a fizetőeszköz az euróhoz képest: a válság óta 31 százalékkal emelkedett a forint árfolyama az euróhoz képest. A hitelkamatokra szintén befolyást gyakorló országkockázati felár is 105 százalékkal emelkedett (míg a többi térségbeli országban csak 34 százalékkal). A Policy Agenda szerint tehát probléma gyökere mindenképpen a magyar gazdaság általános állapotának romlásából adódik.
Arra is rámutatnak: bár a devizahiteles probléma kampánytéma lehetett volna, úgy tűnik, hogy a legtöbb pártnak nincs működőképes javaslatuk az ügyben. A Haza Nem Eladó Mozgalom devizahitelek eltörlésére vonatkozó ítélete nyilvánvalóan képtelenség, az LMP kamatszámítás módját érintő elképzelése pedig csak a probléma egy részét érinti.
Ugyanakkor sem a Fidesz-KDNP, sem a legnagyobb kihívója, a Kormányváltás baloldali szövetség sem állt elő konkrét javaslattal, miközben a következő parlamentnek biztosan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintettekben, és mutatja, hogy a mostani kampány nem a programokról szól – zárul az elemzés.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, a Tisza a választási kampányban és a választási programjában mást ígért a jogalkotással és az alkotmányozással kapcsolatban.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
A Fidesz egyre kevésbé érzékelte a társadalomban végbemenő változásokat, így megfelelő válaszokat sem tudott adni rájuk. Litkei Máté írása.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban. Kacsoh Dániel írása.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
