Kampánytéma lehetett volna a devizahitelek problémájának megoldása, a legtöbb pártnak azonban nincsen reális elképzelése az ügyben – mutat rá a Policy Agenda. Az elmúlt kormányzati ciklusban több mint egyharmadával csökkent a devizahitelek száma, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben sikerült a fennmaradó összeget visszafizetni.
A Policy Agenda felméréséből kiderül: jelenleg 1751 milliárd forint devizahitele van a lakosságnak, ennek 34 százaléka nem, vagy csak késedelmesen tud fizetni. 2010-ben még csak az adósok 28 százaléka volt késedelmes ügyfél. Ráadásul az elmúlt négy évben nagy mértékben nőtt az egy éven túli nem fizetők aránya: 2-ről 11 százalékra.
Az MNB adatai szerint a devizahiteles szerződések száma a ciklus során 349 ezerről 231 ezerre csökkent, ennek azonban több oka is lehet: vannak, akik vissza tudták fizetni a hitelt akár az ingatlanuk megtartása mellett, akár úgy, hogy az ingatlanukat kénytelenek voltak eladni. Közöttük vannak azok is, akik forinthitelre váltottak, valamint akiknek felmondta a bank a szerződést és eladták a lakásukat.
Politikai szempontból nézve egy újabb devizahiteles mentőcsomag esetén főleg azok érezhetik sérelmesnek a számukra megkésett lépést, akik végtörlesztettek ugyan, de egyben el is kellett adniuk az ingatlanjukat. Könnyen mondhatnák azt, hogy egy korábbi mentőcsomag esetén inkább ők is ezt választották volna, semmint a költözést, és az albérletet.
Összességében kb. 80 ezer olyan szerződés lehet, ahol már csak késve, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Ugyanakkor a „jó adósok” között is a folyamatok azt mutatják egyre többen kerülnek bajba. Így kb. 150 ezer család számára biztosan kell valamilyen megoldás – írja a Policy Agenda.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a Közép- és Kelet-Európai térségben Magyarországon romlott a legtöbbet a fizetőeszköz az euróhoz képest: a válság óta 31 százalékkal emelkedett a forint árfolyama az euróhoz képest. A hitelkamatokra szintén befolyást gyakorló országkockázati felár is 105 százalékkal emelkedett (míg a többi térségbeli országban csak 34 százalékkal). A Policy Agenda szerint tehát probléma gyökere mindenképpen a magyar gazdaság általános állapotának romlásából adódik.
Arra is rámutatnak: bár a devizahiteles probléma kampánytéma lehetett volna, úgy tűnik, hogy a legtöbb pártnak nincs működőképes javaslatuk az ügyben. A Haza Nem Eladó Mozgalom devizahitelek eltörlésére vonatkozó ítélete nyilvánvalóan képtelenség, az LMP kamatszámítás módját érintő elképzelése pedig csak a probléma egy részét érinti.
Ugyanakkor sem a Fidesz-KDNP, sem a legnagyobb kihívója, a Kormányváltás baloldali szövetség sem állt elő konkrét javaslattal, miközben a következő parlamentnek biztosan szembe kell néznie ezzel a problémával. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintettekben, és mutatja, hogy a mostani kampány nem a programokról szól – zárul az elemzés.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
A felelőtlen ígérgetés hatalmas kárt okoz az ukrán népnek, ezeket az USA nem tudja/akarja betartani.
Menczer Tamás és Kacsoh Dániel a kötcsei pikniken beszélgetett az aktuálpolitikai helyzetről, különösen a TISZA Párt tüntetéséről, Magyar Péter stílusáról és a párt elkerülhetetlen bukásáról.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
