Varga Mihály bízik a forint erősödésében és reméli, hogy a monetáris tanács keddi ülésén felelősen fogják értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a költségvetésnek, jó az exportnak és a devizahiteleseknek.
A nemzetgazdasági miniszter a TV 2 reggeli műsorában elmondta: a forint gyengülése az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed „pénzpumpájának” leállása mellett annak is a következménye, hogy a jegybanki alapkamat kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.
Varga hangsúlyozta, hogy a költségvetést jelentős, 220 milliárd forintos tartalékkal tervezték meg, vagyis ha az euró árfolyama a tervezettnél magasabb szinten alakul, akkor van mihez nyúlni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a következő hónapokban az árfolyam korrigálódhat. Annál is inkább, mert a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják az alacsony árfolyamot – tette hozzá.
A miniszter rámutatott: az elmúlt év utolsó negyedévének adatai szerint az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország produkálta a negyedik legnagyobb gazdasági bővülést, és vezeti a visegrádi négyek mezőnyét is. Ebben a helyzetben nem elképzelhetetlen a 4 százalékos növekedési ütem 2016-ra – mondta a politikus, hozzátéve: bebizonyították, hogy képesek növekedési pályára állítani a gazdaságot, az adósság csökkentése és a munkahelyek számának növelése mellett.
Varga arról is beszélt, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó magyar-orosz pénzügyi szerződést.
Az EU-n belül a legnagyobb infláció mérséklődést többek között Magyarország produkálta, szemben Romániával, vagy Írországgal, ahol az árszínvonal emelkedett.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Napelemek terén egyre jobban állunk, sőt, a világ élvonalához tartozunk. Sokszor viszont a semmibe termeljük az áramot, amit tárolni alig tudunk, a nemzetgazdasági miniszter most rámutatott, hogy ebben kell javulni, ez lesz a fő feladat.
A bankszektor különadójának emelésével teremti meg a fedezetet a kormány többek közt a 14. havi nyugdíj bevezetésére.
A pontos feladatát vagy a beosztását egyelőre nem tudni.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
