Március 18-án áll bíróság elé az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején belügyminiszter Biszku Béla a Magyar Hírlap szerint.
Az ügyészség négy hónappal, június 28-ig meghosszabbította a nyomozást azokban az elkülönített ügyekben, amelyek a három hét múlva bíróság elé álló Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter elleni feljelentések kapcsán indultak – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásokat irányító Biszku ellen háborús bűntett és más bűncselekmény miatt tavaly október közepén emeltek vádat, a Fővárosi Törvényszék pedig március 18-ra tűzte ki az első tárgyalást. Az ügyészség azonban tovább nyomoz felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás, a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés miatt is. Bagoly Bettina ugyanakkor jelezte, gyanúsítotti kihallgatásra egyelőre nem került sor, így a nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik.
A négy hónapos hosszabbítás ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy az ügyészségnek még több időre van szüksége a bizonyítékok felkutatására és értékelésére. Biszkut a vádirat szerint az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen és a december 8-i salgótarjáni demonstráción leadott, negyvenkilenc személy életét kioltó sortüzek, valamint egy martonvásári razzia miatt vonnák felelősségre az „alapügyben”. Az ügyészség életfogytiglani szabadságvesztést kért a kilencvenkét éves egykori kommunista belügyminiszterre, aki az eljárásban nem tett vallomást, és tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Több millió forintnyi cseh koronát követeltek az áldozattól.
A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
A Tisza Párt az „Szja-emelés: kiszivárgott Magyar Péterék terve, ez mindenkinek fájna” című cikk miatt indított pert.
A konferencián felszólaló jogászok, politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy az Európai Unióban egyre több politikai vita köt ki a bíróságokon. Külön kiemelték az Európai Unió Bíróságát, amely saját hatáskörén átlépve avatkozik bele a nemzeti bíróságok működésébe.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
