Így pörgött a parlament az utolsó ülésnapon

Összesen 804 ezer forinttal csökkentette az Országgyűlés annak a négy LMP-s képviselőnek a tiszteletdíját, aki a paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodás ellen tiltakozott az ülésteremben egy héttel ezelőtt. Múlt csütörtökön félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat név szerinti szavazása, miután az LMP-s Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba. A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés. Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik. A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja – mint most –, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet.

Balla György (Fidesz) szerint bebizonyosodott, hogy az MSZP kormányzása alatt a szocialisták pénzszivattyúnak használták a Paksi Atomerőművet. Felidézte: Józsa István MSZP-s országgyűlési képviselő cége, a Gépkar 2000 és 2010 között összesen 6,6 milliárd forintot kapott az atomerőműtől. Ismertette: Józsa István tulajdonostársa a cégben Gábor József, a fővárosi közgyűlés MSZP-s képviselője volt. Balla György ízléstelennek nevezte, hogy az MSZP-s politikusok még kormányon támogatták a paksi bővítést, ellenzékben azonban a legnagyobb ellenzői lettek. Azt kérdezte a kormánytól, hogy Józsa István állításának megfelelően valóban pályázati úton jutott-e minden megrendeléséhez a Gépkar? Fónagy János válaszában ismertette: csak 2007-től állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok. Ezek szerint 2007-2010 között 28 alkalommal 1 milliárd forint összértékben úgy jött létre szerződés a Gépkar és az atomerőmű között, hogy semmilyen versenyeztetés nem történt. Hozzátette: a vonatkozó törvények szerint a nemzetbiztonsági bizottság adhat felmentést a közbeszerzés alól, de 2007 és 2010 között nem szerepelt ilyen kérés a bizottság napirendjén. Balla György az államtitkári választ elfogadta.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány véglegesen elárulta a magyar termőföldet a csütörtöki zárószavazások között elrejtett salátatörvénnyel. Szavai szerint a kormánytöbbség törvényi szintre emelte, hogy nemcsak az Európai Unió tagállamai, hanem valamennyi külföldi ország állampolgára és gazdálkodó szervezete magyar termőföldhöz juthat. A jobbikos politikus „gyáva, képmutató, sunyi” alakoknak nevezte a kormánypárti politikusokat, akik nemhogy vitába nem szálltak a magyar termőföld védelme érdekében, hanem minden akadályt elhárítottak a föld kiárusítása elől. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában a leghatározottabban visszautasította Szilágyi Györgynek a „magyarságot sértő, kormánygyalázó alacsony színvonalúra sikeredett hozzászólását”, amely szerinte nem méltó az országgyűlési viták színvonalához. Leszögezte: a jobbikos politikus egyetlen felvetése sem szerepel az elfogadott módosítások között, vagyis a földtörvényben sem, így továbbra is a helyben élő földművelők élveznek előnyt a földhasználati jogok esetében. Szavai szerint a földtörvény „atombiztos gátja a spekulációs földvásárlásoknak”. Az ellenzéki képviselő a miniszteri választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 210 igen és 24 nem szavazattal igen.

Vágó Gábor (LMP) a miniszterelnök kínai útjának eredményeire kérdezett rá, valamint arra: a kormány miért keleten „kilincsel” olyan diktatúráknál, amelyekről néhány éve még negatívan szólt, ahelyett, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat hozná helyzetbe. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt: nem keverhető össze a gazdaságpolitika és a külpolitika. Előbbi szempontjából Kína stratégiai partnere Magyarországnak, ahogy sok más országnak is – közölte, hozzátéve: szimpatizál a hazai kkv-k helyzetbe hozásával, de szerinte számos beruházás, fővállalkozóként nehéz lenne velük.

Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóbiás József (MSZP) azt mondta, hogy a kormány lényegében államosította a teljes magyarországi takarékszövetkezeti szektort. A takarékszövetkezeteket ezt követően egy újonnan létrejövő, államilag szervezett és ellenőrzött integrációs szervezetbe kényszerítették, ahol megszűnt korábbi önállóságuk – folytatta. Egyértelművé és világossá vált, hogy a folyamat során többségében magánkézben lévő takarékszövetkezetek kerültek állami segítséggel új tulajdonos kezébe – jelentette ki. Fónagy János válaszát azzal kezdete, hogy a kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése a gazdaság élénkítése, amihez rendkívül fontos a gazdasági világválság során lefagyott hitelezés felélénkítése. Különösen fontos ez vidéken, ahol a kis- és közepes vállalkozásoknak égető szükségük lenne versenyképes hitelekre és szolgáltatásokra. Ha erre a külföldi kereskedelmi bankok nem hajlandóak, akkor olyan hazai tulajdonú pénzintézeti rendszert kell helyzetbe hozni, amelyik magas színvonalon tudja kiszolgálni a vidéki lakosságot és a mezőgazdaságot – közölte.

Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az államadósság a négyéves kormányzati ciklus alatt 2675 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal nőtt. A GDP-hez mért arány nyolcvan százalék körül ingadozik - hívta fel a figyelmet. Feltette a kérdést: a kormány hogyan ítéli meg az államadósság ellen meghirdetett harc eredményét? Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az Eurostat adatait idézve azt mondta, hogy az államadósság 2002 második félévében a bruttó hazai termék arányában 53,6 százalékon állt, 2010 második félévében viszont elérte a 85,5 százalékot. Ez az adat 2013 harmadik negyedévére 5,3 százalékponttal csökkent, ilyen mérséklésre Európában csak Magyarország és Lettország volt képes – hangsúlyozta. Balczó Zoltán nem fogadta el a választ, a parlament viszont 186 igen és 22 nem szavazattal megtette ezt.