A magyarok nagy többsége hozzám hasonlóan se nem atomenergia, se nem oroszellenes – mondta el Gyurcsány Ferenc, aki szerint a paksi bővítéssel az a probléma, hogy nem volt róla vita, pedig a döntést 2020-ig elég lenne meghozni. A volt miniszterelnök Kalocsán arról is beszélt, hogy a baloldal bátortalan volt a földügyekben.
A magyar lakosság túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kedden Kalocsán. Gyurcsány szerint a magyar lakosság többsége „pragmatikusan gondolkodik”, ezért nem ellenzi a nukleáris energia felhasználását, valamint – hozzá hasonlóan – nem is oroszellenes. Az egykori miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ő mindig azt mondta, „valószínűleg az atomenergia az egyik legjobb választás”, és nem változott meg a véleménye a fukusimai katasztrófa után sem.
A DK elnöke hangsúlyozta: Paks bővítéséről 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi „a szakma szabályai szerint” elegendő a blokk felépítésére. „Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök, aki a „normális vitát” hiányolta Paks ügyében. „Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás” – fogalmazott Gyurcsány aki azt is mondta: ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról. Szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, de „normális körülmények között”.
Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatta Niedermüller Péter kulturális antropológust, az Összefogás jelöltjét a Bács-Kiskun megyei 3-as választókerületben. és beszélt a választókerületben meghatározó mezőgazdaságról is. Szerinte az 1970-es, 1980-as években a magyar falu jobban fejlődött, mint a város. Akkor a háztáji gazdaságok, a téeszek és az állami gazdaságok kitűnően működtek együtt, és ennek következményeként a magyar lett Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasága. A mezőgazdasági nagyüzemek felszámolását a rendszerváltozás történelmi tévedésének nevezte a volt miniszterelnök és azt a mítoszt, amely azóta „csapdában tartja a vidéket”, hogy kizárólag családi gazdaságokra lehet építeni a magyar mezőgazdaságot.
A DK elnökének álláspontja szerint át kellene lépni egy ideológiai dogmát, azt, hogy lehet-e társas vállalkozásnak földtulajdona Magyarországon. A teljes jobboldal nem ért egyet a társas vállalkozások földtulajdon–szerzésével, „sőt bizonyos értelemben hazaárulásnak tekinti”, és azzal riogat, hogy akkor a külföld kezébe kerül a föld. Szerinte valójában az elutasítás igazi oka az, hogy a városi, fővárosi „újtulajdonosi réteg, így akarja olcsón megszerezni” a földet. Szerinte a baloldal bátortalan volt földügyben, nem mert megküzdeni a jobboldallal. Szerinte békésen együtt kellene élniük a mikro–, a kis–, a közepes és a nagy gazdaságoknak, mert „ebben az ügyben a kádári kompromisszum jó kompromisszum volt”.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
Azt mondják, hajótöröttként túlélni a lakatlan szigeten szinte már lehetetlen, de minimum embert próbáló feladat. Mi azonban szeretünk veszélyesen élni, ezért kipróbáltuk.
Példátlan segítséget nyújt a fiataloknak a megfizethető lakhatáshoz a kormány.
