Gyurcsány: A normális vita hiányzik Paks ügyében

A magyar lakosság túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kedden Kalocsán. Gyurcsány szerint a magyar lakosság többsége „pragmatikusan gondolkodik”, ezért nem ellenzi a nukleáris energia felhasználását, valamint – hozzá hasonlóan – nem is oroszellenes. Az egykori miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ő mindig azt mondta, „valószínűleg az atomenergia az egyik legjobb választás”, és nem változott meg a véleménye a fukusimai katasztrófa után sem.

A DK elnöke hangsúlyozta: Paks bővítéséről 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi „a szakma szabályai szerint” elegendő a blokk felépítésére. „Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök, aki a „normális vitát” hiányolta Paks ügyében. „Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás” – fogalmazott Gyurcsány aki azt is mondta: ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról. Szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, de „normális körülmények között”.

Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatta Niedermüller Péter kulturális antropológust, az Összefogás jelöltjét a Bács-Kiskun megyei 3-as választókerületben. és beszélt a választókerületben meghatározó mezőgazdaságról is. Szerinte az 1970-es, 1980-as években a magyar falu jobban fejlődött, mint a város. Akkor a háztáji gazdaságok, a téeszek és az állami gazdaságok kitűnően működtek együtt, és ennek következményeként a magyar lett Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasága. A mezőgazdasági nagyüzemek felszámolását a rendszerváltozás történelmi tévedésének nevezte a volt miniszterelnök és azt a mítoszt, amely azóta „csapdában tartja a vidéket”, hogy kizárólag családi gazdaságokra lehet építeni a magyar mezőgazdaságot.

A DK elnökének álláspontja szerint át kellene lépni egy ideológiai dogmát, azt, hogy lehet-e társas vállalkozásnak földtulajdona Magyarországon. A teljes jobboldal nem ért egyet a társas vállalkozások földtulajdon–szerzésével, „sőt bizonyos értelemben hazaárulásnak tekinti”, és azzal riogat, hogy akkor a külföld kezébe kerül a föld. Szerinte valójában az elutasítás igazi oka az, hogy a városi, fővárosi „újtulajdonosi réteg, így akarja olcsón megszerezni” a földet. Szerinte a baloldal bátortalan volt földügyben, nem mert megküzdeni a jobboldallal. Szerinte békésen együtt kellene élniük a mikro–, a kis–, a közepes és a nagy gazdaságoknak, mert „ebben az ügyben a kádári kompromisszum jó kompromisszum volt”.