A magyarok nagy többsége hozzám hasonlóan se nem atomenergia, se nem oroszellenes – mondta el Gyurcsány Ferenc, aki szerint a paksi bővítéssel az a probléma, hogy nem volt róla vita, pedig a döntést 2020-ig elég lenne meghozni. A volt miniszterelnök Kalocsán arról is beszélt, hogy a baloldal bátortalan volt a földügyekben.
A magyar lakosság túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kedden Kalocsán. Gyurcsány szerint a magyar lakosság többsége „pragmatikusan gondolkodik”, ezért nem ellenzi a nukleáris energia felhasználását, valamint – hozzá hasonlóan – nem is oroszellenes. Az egykori miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ő mindig azt mondta, „valószínűleg az atomenergia az egyik legjobb választás”, és nem változott meg a véleménye a fukusimai katasztrófa után sem.
A DK elnöke hangsúlyozta: Paks bővítéséről 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi „a szakma szabályai szerint” elegendő a blokk felépítésére. „Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök, aki a „normális vitát” hiányolta Paks ügyében. „Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás” – fogalmazott Gyurcsány aki azt is mondta: ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról. Szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, de „normális körülmények között”.
Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatta Niedermüller Péter kulturális antropológust, az Összefogás jelöltjét a Bács-Kiskun megyei 3-as választókerületben. és beszélt a választókerületben meghatározó mezőgazdaságról is. Szerinte az 1970-es, 1980-as években a magyar falu jobban fejlődött, mint a város. Akkor a háztáji gazdaságok, a téeszek és az állami gazdaságok kitűnően működtek együtt, és ennek következményeként a magyar lett Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasága. A mezőgazdasági nagyüzemek felszámolását a rendszerváltozás történelmi tévedésének nevezte a volt miniszterelnök és azt a mítoszt, amely azóta „csapdában tartja a vidéket”, hogy kizárólag családi gazdaságokra lehet építeni a magyar mezőgazdaságot.
A DK elnökének álláspontja szerint át kellene lépni egy ideológiai dogmát, azt, hogy lehet-e társas vállalkozásnak földtulajdona Magyarországon. A teljes jobboldal nem ért egyet a társas vállalkozások földtulajdon–szerzésével, „sőt bizonyos értelemben hazaárulásnak tekinti”, és azzal riogat, hogy akkor a külföld kezébe kerül a föld. Szerinte valójában az elutasítás igazi oka az, hogy a városi, fővárosi „újtulajdonosi réteg, így akarja olcsón megszerezni” a földet. Szerinte a baloldal bátortalan volt földügyben, nem mert megküzdeni a jobboldallal. Szerinte békésen együtt kellene élniük a mikro–, a kis–, a közepes és a nagy gazdaságoknak, mert „ebben az ügyben a kádári kompromisszum jó kompromisszum volt”.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Az orosz elnök fontos feladatot határozott meg az orosz hadsereg számára.
A közösségi média tele van olyan felvételekkel, amelyek a június 18-ai akció kínos jeleneteit örökítették meg.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
A bolgár miniszterelnök szerint az intézkedések gazdasági károkat okozhatnak, és a vallási vezetők szankcionálásával sem ért egyet.
Lángol az orosz főváros olajfinomítója.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
