Devizahitelek: Vizsgálni lehet a szerződéseket, megsemmisíteni nem tanácsos

Beadta véleményét Nils Wahl főtanácsnok a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseivel kapcsolatban – írja a hvg.hu. 

A Kúria a devizahitelekkel kapcsolatban három kérdésben kért állásfoglalást az Európai bíróságtól előzetes döntéshozatali eljárás keretében, hogy értelmezzen egy, a fogyasztói hitelszerződésekre is vonatkozó irányelvet.

Az első kérdés, hogy tisztességtelennek minősül-e az árfolyamkülönbözetre vonatkozó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel. Nils Wahl szerint ez attól is függ, hogy mi számít a kölcsönszerződés elsődleges tárgyának, mert a tisztességtelenség szempontjából csak az ilyen feltétel vizsgálható. Szerinte az árfolyamkülönbözet ide tartozik és ekként a szerződés alapvető elemének minősül. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamkülönbözet nem díjazás, hanem a szerződés alapvető elemeként a tisztességtelenség szempontjából vizsgálható. 

A második kérdés, hogy ezen kikötések a fogyasztók számára világosak és érthetőek voltak-e? A főtanácsnoki vélemény szerint a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia és eldöntenie, hogy a „külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet”.

A harmadik kérdés annak eldöntésére irányult, hogy a Kúria ítéletében helyettesítheti vagy módosíthatja-e a tisztességtelennek minősített kikötést. Az Európai Bíróság egy korábbi ítélete szerint ugyanis a bíróság határozatával nem módosíthat egy, a felek között korábban létrejött szerződést.

A főtanácsnok azonban a szerződések megsemmisítését nem javasolja, ebben az esetben ugyanis a hitelt felvevőnek a teljes hátralékot kellene visszafizetnie egyszerre, melyre nyilvánvalóan nem lenne képes. Ehelyett a Wahl azt javasolta a Kúriának, hogy ha a tisztességtelen feltétel elhagyása teljesíthetetlenné teszi a hitelt, helyettesítsék azt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróságok jobb feltételek adására kényszeríthetik a bankokat a szorult helyzetben lévő hitelesek esetében.

Az Európai Unió Bíróságának állásfoglalása, mely meghatározza, hogy a bírák pontosan milyen jogkörrel rendelkeznek ezekben az esetekben, fél év múlva várható.