Útépítési pályázatok: Brüsszelnél a labda

Korábban felmerült, hogy diszkriminatív lehet az a kitétel, miszerint csak olyan cégek vehetnek részt az uniós pénzből finanszírozott útépítési pályázatokon, amelyek aszfaltelőállító teleppel rendelkeztek a projekt helyszínének közelében. A Bizottság auditorai ezen kívül közbeszerzési problémákat is találtak az ellenőrzés során.

A magyar hatóságok most ezekre az észrevételekre reagált, amit a Bizottság megvizsgál, és február közepéig értékeli a magyar válaszokat. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos erről Lázár Jánossal folytatott megbeszélést. Hahn szóvivője szerint Brüsszel az érintett szerződések összegének maximum 25 százalékáig terjedő korrekcióra tett javaslatot. Múlt csütörtöki számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy Brüsszel 170 milliárd forintot tarthat vissza a vélt szabálytalanságok miatt.

A brüsszeli magyar állandó EU-képviselet (ÁK) közölte: az idén jelentkező „abszorpciós kihívást” – ami azt jelenti, hogy Magyarországon mintegy 2000 milliárd forintot kell tudni kifizetni és az Európai Bizottságtól lehívni – a kormány kiemelt prioritásként kezeli. Annak érdekében, hogy ez a lehívás folyamatos, az év egészére megfelelő módon és arányosan elosztott legyen, a magyar fél a következő napokban részletes akciótervet, és egy ahhoz kapcsolódó monitoring rendszert ismertet az Európai Bizottsággal. 

Lázár János és Johannes Hahn tárgyalása során az ÁK szerint „érdemi részletekbe menő egyeztetés zajlott a partnerségi megállapodás véglegesítése előtt álló utolsó nyitott kérdésekről”, és ennek eredményeként „ésszerű kompromisszumokat sikerült találni”. Ennek alapján, illetve még egy technikai konzultációt követően a magyar kormány február közepéig benyújtja a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak, majd erre építve március végéig benyújtja az operatív programokat is.