A magyar ellenzéki pártok bírálták a megállapodást. Az MSZP még az aláírás előtt közleményben fejtette ki, hogy az szerintük hosszú távon kötött pályára helyezné a magyar energia- és gazdaságpolitikáját és a jövő nemzedékek életminőségét. A párt közölte, kormányon felül fogja vizsgálni a vállalt kötelezettséget, mert a paksi erőmű bővítéséről csak átlátható módon szabad felelős döntést hozni.
Az LMP felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta, az előzményeket látva fennáll a veszélye, hogy „Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot”. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg.
Az Együtt-PM a megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követelte. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről. Hozzátette: a hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem „a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja”.
A Fidesz közleményében hangsúlyozta, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője homlokegyenest más álláspontot képvisel most Paks ügyében, mint 2010-ben miniszterelnökként, amikor még arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez. „Úgy tűnik, Bajnai Gordon álláspontját az üléspontja határozza meg” - írta közleményében a kormánypárt.