Braun Róbert azt mondta: nem kampánytémává szeretnék tenni az Európa-szerte vitákat kiváltó, feltétel nélküli alapjövedelem ügyét, perspektivikus célról van szó. Az európai baloldalnak ma az a feltétel nélküli alapjövedelem, ami a XX. század elején az egyenlő választójog, a sztrájkjog, majd később a minimálbér bevezetése volt - jegyezte meg. Az MSZP ezért javasolja, hogy a következő kormányzati ciklusban dolgozzák ki annak lehetséges modelljeit, „hogy az Orbán Viktor által vizionált termelés- és munkaközpontú társadalom helyett egy igazságos és szolidaritásra épülő társadalom jöjjön létre, ahol nincs éhezés, nyomor, mindenkinek biztosítottak az emberhez méltó élet körülményei” – fejtette ki. Mindazonáltal jelezte, hogy a mindenkit megillető alapjövedelem bevezetésének számos feltétele van.
Harangozó Gábor ezek között említette, hogy jelentős béremelés menjen végbe, hiszen a béreknek jóval meg kell haladniuk a munkavégzés nélkül is járó alapjövedelmet ahhoz, hogy utóbbi ne ösztönözzön munkakerülésre. Feltétel a foglalkoztatottság bővítése is, 250-300 ezer új munkahely létrehozása a következő ciklusban. Az MSZP-választmány elnökhelyettese kiemelte, hogy a magyarországi bérek csak 27 százalékát teszik ki az uniós átlagnak, miközben az árszínvonal mára lényegében elérte azt. Az MTI kérdésére elmondta, van olyan számítás, amely akár már a következő kormányzati ciklusban elképzelhetőnek tartja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, mert nagyságrendileg akkora bevételkieséssel járna, mint az egykulcsos adórendszer.