A volt kormányfő szerint ha az elmúlt néhány évben külföldre távozott magyarok száma a felső becsléseknek felel meg, akkor „két 1956-nyi ember hagyta el az országot”. Ezért számít nemzeti sorskérdésnek a foglalkozás a külföldön dolgozó magyarokkal, és úgy tűnik, mintha erről a magyar politika, az országért felelős erők nem vennének tudomást – tette hozzá. A politikus szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy „ennek az újkori emigrációnak a nagyon nagy része” a létbizonytalanság, a munkahelyek hiánya, a megélhetési problémák elől ment el Magyarországról.
Bajnai Gordon szerint Magyarország történelmi tévútra tévedt, és mára a rendszerváltás után kitűzött fő célok – a demokrácia, a piacgazdaság, a szolidaritás és a Nyugathoz tartozás – mindegyike kérdőjelessé vált. A piacgazdaság például teljes mértékben megkérdőjeleződött Magyarországon, a szolidaritást pedig „szétverték”, például az egykulcsos adórendszerrel, amellyel a legjobban kereső 14 százalék nyer, azok pedig, akik a minimálbértől a magasan az átlagbér feletti szintig tartó jövedelmi sávokba tartoznak, veszítettek – fogalmazott az Együtt-PM vezetője.
A rezsicsökkentést „átverésnek” nevezte, mondván: a rezsi az elmúlt években önmagában is nőtt, de valójában a bérekhez képest attól nőtt nagyon nagy mértékben, hogy az egykulcsos adórendszer az alacsony és a közepes jövedelműek esetében nettó bércsökkenést okozott.