A szerb alkotmánybíróság szerint alkotmányellenesek a Vajdaság statútumának egyes részei. A testület ugyanakkor fél évvel elhalasztotta a döntés hatálybalépését, hogy ne keletkezzen jogi űr, és legyen idő összehangolni a kérdéses pontokat a szerb alkotmánnyal.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság statútumát. Csütörtök esti közleményükben azonban azt is kifejtették, hogy fél évvel elhalasztják a döntés hatályba lépését. A szerb alkotmánybíróság zárt ülésén a 15 alkotmánybíró arról foglalt állást, hogy alkotmányosnak minősíthető-e a Vajdaság statútuma. Megállapították, hogy a szerbiai tartomány alapdokumentumának azon részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az „alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e”. A részletes, 140 oldalas indoklást egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A bírói testület viszont – figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánították, és hatályba lépésével jogi űr keletkezne – úgy döntött, hogy fél évvel elhalasztja a döntés hivatalos megjelentetését a szerbiai közlönyben. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy hat hónap alatt a vajdasági képviselőháznak és a szerbiai parlamentnek elegendő ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolják a szerb alkotmánnyal.
A Vajdaság statútumának alkotmányos vizsgálatát a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kezdeményezte, mert szerintük a dokumentum állami jogkörökkel ruházza fel Szerbia északi tartományát, és ez az ország felbomlásához vezethet. Egyebek mellett azt rótták fel, hogy a statútum szerint a Vajdaságnak van fővárosa, hogy hivatalosan használható a latin betűs írásmód a szerb szövegekben is, és hogy a Vajdaság felel a saját gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális és idegenforgalmi fejlődéséért.
A statútumot 2009. november 30-án fogadta el a szerbiai parlament. A tartománynak egyebek mellett saját kormánya, vagyona, zászlaja és címere lehet a dokumentum szerint. Ezzel együtt 150 hatáskört is átvett a központi kormányzattól. Tavaly júliusban ezek közül 23-at visszavontak, amikor alkotmányellenesnek minősítették a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény egyes szakaszait. Ennek értelmében például Újvidéket nem nevezhetik a tartomány fővárosának, hanem csak székhelyének, adminisztratív központjának.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egyetlen járat sem indul se oda, se vissza.
Szijjártó Péter bejelentette.
Elindult a teherforgalom a magyar és a szerb főváros között, amely márciustól személyszállítással is kibővül majd.
Magyarország és Szerbia felgyorsítja a két ország közötti kőolajvezeték építésének munkálatait.
A gyanú szerint a támadást nemcsak Aleksandar Vučić és családja, hanem a belügyminisztérium tagjai ellen is tervezték.
A Sírásók felgyújtották a stadiont.
Már fellebbezési lehetősége sincs Magyar Péteréknek.
Nem viccel a polgári védelmi miniszter.
