Az Országgyűlés elnökének szavai szerint a kormányzat mindent megtesz azért, hogy egy válságoktól terhelt világban Magyarország tartósan visszanyerje nemzetépítő erejét. Erről egy Bethlen István életéről és koráról szóló konferencián beszélt.
Kövér László a „Gróf Bethlen István és kora” című pénteki konferencián Budapesten azt mondta, a magyar nemzetet csak egy önálló, független, nemzetét szolgáló magyar állam tudja megvédeni, erősíteni. Ilyen állam hiányában a nemzet védtelen és kiszolgáltatott ‒ jelentette ki.
Kövér László kiemelte: az elmúlt több mint nyolcvan esztendőben Bethlen István politikai teljesítménye megosztotta az utókort, „akik a magyar állam gyengítésében és örökös alárendeltségében voltak érdekeltek, azok Bethlen Istvánt feledni és feledtetni akarták, akiknek az önálló és erős magyar állam volt a céljuk, azok Bethlen Istvánra emlékezni és emlékeztetni akarnak”. Megjegyezte, akik feledtetni akarták Bethlen Istvánt, azok „eleinte a vulgármarxizmus primitív osztályharcos hazugságaihoz, majd később az álliberális relativizmus körmönfontabb hazugságaihoz folyamodtak”. Akik emlékezni és emlékeztetni akartak Bethlen Istvánra, abban bíztak, hogy „a hazugság, legyen az bármilyen hosszantartó és bármilyen színezetű is, soha nem ölheti meg a múltat, nem ölheti meg a történelmi tényeket és nem ölheti meg a nemzeti emlékezetet sem” ‒ fogalmazott.
Emlékeztetett rá, Bethlen István azután lett Magyarország miniszterelnöke, hogy a magyaroknak le kellett mondaniuk területük kétharmadáról, ráadásul Magyarországnak a trianoni békeszerződéssel biztosították ugyan az önálló államiság ismérveit, de a győztesek a magyaroknak életképtelen államot szántak, amelyet elvágtak természeti erőforrásaitól, közlekedési infrastruktúráját pedig „csonkolták”. Kövér László azt mondta, hogy a trianoni békeszerződés Bethlen István életében is vízválasztó volt, mert 1920 után „nemzete iránt felelős magyar államférfi vált belőle”. Mindenkinél jobban felismerte, hogy ami Trianonnal megtörtént az erdélyi magyarsággal, az megtörténhet később Magyarországgal és magyarságával is.
A házelnök közölte: Bethlen István miniszterelnöksége idején ismét életre kelt és életképesnek bizonyult Magyarország, ahol igyekezett megteremteni a társadalmi békét, és teljesítette azt a feladatát is, amely az ország fejlődésének megvalósítását célozta meg. Bethlen István személyes sorsa „jelképesen hasonló” az ország sorsához, mert őt is üldözték a nácik és a kommunisták egyaránt, börtönbe vetették és el is pusztították ‒ mondta Kövér László.
Romsics Ignác akadémikus rámutatott: Bethlen István fél évszázados politikai pályájára mindvégig a liberális konzervativizmus volt jellemző, melynek során szembeszállt a politikai jogok radikális kiterjesztésével, de azokkal a törekvésekkel is, amelyek a megszüntetésüket akarták. Bethlen István tízéves miniszterelnökségének első szakaszát 1921-1923 között a belpolitikai stabilitás megteremtése jellemezte, létrehozta az egységes kormányzópártot, illetve korlátozta az addig viszonylag demokratikus választójogot. 1923-1925 között gazdasági szanálást hajtott végre, ami az életkörülmények javulását hozta magával, és a politikai életet kiegyensúlyozottá tette. Kormányfősége idején számos előrelépés történt a lakás- és közegészségügyben, az orvosok száma csaknem megkétszereződött és a csecsemőhalandóság is csökkent. A népiskolai hálózatnak köszönhetően tíz százalék alá csökkent az analfabetizmus ‒ mondta a történész.
Az akadémikus közölte: Bethlen István kormányzása 1925-1929 közötti időszakának leginkább a külpolitikai elszigeteltség felszámolása volt az eredménye. Politikai felfogásával az antiszemitizmus mindvégig ellentétes volt, a miniszterelnöksége után megszavazott zsidótörvényeket elfogadhatatlannak tartotta. Az 1929-ben bekövetkezett gazdasági világválság miatt 1931-ben lemondott, a megszorító politikai intézkedéseket átengedte utódjának ‒ hangsúlyozta Romsics.
A konferencia délelőtti levezető elnöke Fodor Pál, az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója volt. Előadást tartott Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó főszerkesztője, Zeidler Miklós, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa és Püski Levente, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense, és felszólalt Bethlen István, a néhai miniszterelnök leszármazottja. Az eseményen jelen volt a Bethlen család több más tagja is.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
A ferences szerzetes Kövér László laudációja és a díj átvétele után mélyreható teológiai előadást tartott arról, mit jelent polgárnak és magyarnak lenni.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Ennél szórakoztatóbb videót ma már nem fog látni!
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
A klub történetének legjelentősebb igazolásaként tekintenek a magyar legendára.
