Orbán: Szolzsenyicin a posztkommunista országoknak is üzen

2013. szeptember 21. 16:58

Egy orosz hazafi – Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) címmel mutatja be a nagy hatású ellenzéki orosz író életművét a Terror Háza Múzeum szombaton megnyílt kiállítása.

2013. szeptember 21. 16:58

Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón felidézte: „Szolzsenyicin könyveinek szamizdat kiadásai kézről kézre jártak a hetvenes és a nyolcvanas években. Mikor elolvastuk őket, úgy éreztük, rettenetesen hosszú álomból ébredtünk” – tette hozzá. Kiemelte: Szolzsenyicin nem egyszerűen leleplezte a kommunista terror brutalitását, hanem azoknak az embereknek, köztük több százezer magyarnak a krónikása lett, akiknek már nem adatott meg a lehetőség, hogy elmondhassák saját történetüket.

A kormányfő azt mondta, Szolzsenyicin tollát a holtak iránti kötelesség és az élők iránti felelősség vezette, és ugyanez a törekvés hozta létre 2002-ben a Terror Házát is. Hangsúlyozta, hogy a szabadság érzése az író számára a hazája iránti elkötelezettségből is fakadt. Orbán Viktor emlékeztetett: Szolzsenyicin aggódva figyelte, miként „falja fel” a kapitalizmus azokat az országokat, amelyeket évtizedeken át pusztított a kommunizmus, ahogy a szocializmus volt káderei lesznek a kapitalizmus legnagyobb támogatói. „Szolzsenyicin arra biztat minden posztkommunista országot, hogy térjen meg és újuljon meg” – mondta el a miniszterelnök.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon még soha nem mutatta be kiállítás Szolzsenyicin életútját. „A kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta” – jegyezte meg, hozzátéve: az író tanúságát adta annak, hogy vannak, akik a legsötétebb elnyomás idején is az igazság hangján tudnak szólni. A főigazgató közölte: a kiállításhoz időzítve az Európa Kiadó új Szolzsenyicin-kötettel jelentkezett Orosznak lenni – vagy nem lenni? címmel, ebben az író esszéiből, cikkeiből, beszédeiből olvasható válogatás.

Ljudmila Szaraszkina irodalomtörténész, Szolzsenyicin életrajzírója „európai szintű, rendkívüli kulturális eseménynek” nevezte a Terror Háza kiállításának létrejöttét. Emlékeztetett, Moszkvában 2001-ben hozták létre a Gulag múzeumát, amely rémisztő képet mutat be a sztálini üldöztetések méretéről, néhány éve ugyanakkor olyan hangokat is lehet hallani, amelyek a sztálini elnyomás politikáját szükségesnek ítélik, és Szolzsenyicint kárhoztatják. Ljudmila Szaraszkina felvetette egy sok évtizedre elhúzódó társadalmi vita lehetőségét, hiszen beszámolója szerint a neosztálinisták úgy gondolják, csak egy Sztálinhoz hasonló, erőskezű vezér képes a korrupciót és a visszaéléseket megszüntetni. A Gulag szigetvilág ma már kötelező olvasmány az orosz iskolákban, Szolzsenyicin mégis is az egyik legvitatottabb alak Oroszországban – mondta el az irodalomtörténész.

A Terror Háza fél éven át látogatható kiállítását a múzeum történészei és szakértői állítottak össze Schmidt Mária és Kiss Ilona kurátor koncepciója alapján. A tárlat nem monografikus jellegű: célja, hogy az író élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket és környezetüket mutassa be, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek. Ehhez a többi között a Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye által vezetett Szolzsenyicin Alapítvány rendkívül gazdag fotó- és filmanyaga, valamint azok a levéltári dokumentumok nyújtottak segítséget, amelyek ebben az összeállításban a Terror Házában láthatók először.

Összesen 138 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Taxin
2013. szeptember 22. 10:55
Kicsit más volt az este - apám didergő teste - párás felhőkben mosdatta őt nagyanyám. Kint már rúgták az ajtót - a mama sírt csak, de nem szólt - sötét bőrkabátok vitték nagyapám. Apám nem értett semmit - baj van! - mindössze ennyit - mi történt, és hogyan lesz majd ezután? Talán néhány nap múlva - minden rendben lesz újra - a papa vidáman nyit be a kert kapuján. Jelszavaktól hemzsegő pár öntudatlan esztendő - házak falán hirdet célokat - s vésett belénk örök ráncokat. Hazugságokat tanítók a cinkossá lett "Tanítók". Ha úgy érzed, hogy megteheted, bocsásd meg, de el ne feledd! Aztán aludtak párat - talán kettőt vagy hármat - s a papa megjött egy késő délután. Majdnem olyan, mint régen - de a szemében szégyen, mint legyőzöttnek az elveszett harc után.
sellafield1957
2013. szeptember 22. 10:24
na megint szadeszbuxás bandzsi mari a cirkuszi porondon ... szegény hülye viktorom ... gyúrcsányi úton jársz ...nem ilyen hülye a magyarok nagy része és ha egyszer megúnja hogy hülyének nézed úgy pofánbasz hogy a klinikáig repülsz ...
Thomas Müller
2013. szeptember 22. 10:03
Az Orbán-kormány már megint egy nemzetközi hírű, habzó szájú antiszemitát istenít. Ki lesz a következő? Talán Shakespeare? A kommunisták áldozataira utalás pedig a holokauszt relativizálása. Itt csak jámbor zsidókat öltek, gójokat nem.
files32
2013. szeptember 22. 09:41
Te mindig ilyen nagy szavakat használsz Pedig mennyivel jobbak a kis szavak Vagy mondjuk szavak nélkül, dallam nélkül Megírnád a nótát egy perc alatt? Tudom, hogy sok probléma akad, de te ne ártsd bele magad Csak énekeljél szépen szerelmes dalokat Ha reményt adnál folyton, akkor mi maradna neked? Add azt, amit várnak: cirkuszt és kenyeret. Cirkuszt és kenyeret Nálam ezer az ötlet, De nem mondok többet Főleg régen voltál jó, főleg régen Főleg régen voltál jó De akkor se mindig Tulajdonképpen inkább csak ritkán De nekem akkor se tetszett már
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!