Egy orosz hazafi – Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) címmel mutatja be a nagy hatású ellenzéki orosz író életművét a Terror Háza Múzeum szombaton megnyílt kiállítása.
Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón felidézte: „Szolzsenyicin könyveinek szamizdat kiadásai kézről kézre jártak a hetvenes és a nyolcvanas években. Mikor elolvastuk őket, úgy éreztük, rettenetesen hosszú álomból ébredtünk” – tette hozzá. Kiemelte: Szolzsenyicin nem egyszerűen leleplezte a kommunista terror brutalitását, hanem azoknak az embereknek, köztük több százezer magyarnak a krónikása lett, akiknek már nem adatott meg a lehetőség, hogy elmondhassák saját történetüket.
A kormányfő azt mondta, Szolzsenyicin tollát a holtak iránti kötelesség és az élők iránti felelősség vezette, és ugyanez a törekvés hozta létre 2002-ben a Terror Házát is. Hangsúlyozta, hogy a szabadság érzése az író számára a hazája iránti elkötelezettségből is fakadt. Orbán Viktor emlékeztetett: Szolzsenyicin aggódva figyelte, miként „falja fel” a kapitalizmus azokat az országokat, amelyeket évtizedeken át pusztított a kommunizmus, ahogy a szocializmus volt káderei lesznek a kapitalizmus legnagyobb támogatói. „Szolzsenyicin arra biztat minden posztkommunista országot, hogy térjen meg és újuljon meg” – mondta el a miniszterelnök.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon még soha nem mutatta be kiállítás Szolzsenyicin életútját. „A kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta” – jegyezte meg, hozzátéve: az író tanúságát adta annak, hogy vannak, akik a legsötétebb elnyomás idején is az igazság hangján tudnak szólni. A főigazgató közölte: a kiállításhoz időzítve az Európa Kiadó új Szolzsenyicin-kötettel jelentkezett Orosznak lenni – vagy nem lenni? címmel, ebben az író esszéiből, cikkeiből, beszédeiből olvasható válogatás.
Ljudmila Szaraszkina irodalomtörténész, Szolzsenyicin életrajzírója „európai szintű, rendkívüli kulturális eseménynek” nevezte a Terror Háza kiállításának létrejöttét. Emlékeztetett, Moszkvában 2001-ben hozták létre a Gulag múzeumát, amely rémisztő képet mutat be a sztálini üldöztetések méretéről, néhány éve ugyanakkor olyan hangokat is lehet hallani, amelyek a sztálini elnyomás politikáját szükségesnek ítélik, és Szolzsenyicint kárhoztatják. Ljudmila Szaraszkina felvetette egy sok évtizedre elhúzódó társadalmi vita lehetőségét, hiszen beszámolója szerint a neosztálinisták úgy gondolják, csak egy Sztálinhoz hasonló, erőskezű vezér képes a korrupciót és a visszaéléseket megszüntetni. A Gulag szigetvilág ma már kötelező olvasmány az orosz iskolákban, Szolzsenyicin mégis is az egyik legvitatottabb alak Oroszországban – mondta el az irodalomtörténész.
A Terror Háza fél éven át látogatható kiállítását a múzeum történészei és szakértői állítottak össze Schmidt Mária és Kiss Ilona kurátor koncepciója alapján. A tárlat nem monografikus jellegű: célja, hogy az író élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket és környezetüket mutassa be, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek. Ehhez a többi között a Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye által vezetett Szolzsenyicin Alapítvány rendkívül gazdag fotó- és filmanyaga, valamint azok a levéltári dokumentumok nyújtottak segítséget, amelyek ebben az összeállításban a Terror Házában láthatók először.
Új fejezet kezdődött a magyar politikában: Gyurcsány Ferenc távozott a közéletből. A következő hetekben kiderül, hogy a DK meg tud-e, meg akar-e szabadulni a gyurcsányizmustól, és Dobrev Klára képes lesz-e összeeszkábálni egy 21. századi európai baloldali pártot.
Miért most kapcsolt rá a kormány a kábítószer elleni küzdelemre, s mik az első hónapok tapasztalatai? Interjú Horváth Lászlóval, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztossal.
„Már megint Bognár Gyuri a király!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Megkongatta a vészharangot szerdán Szymon Holownia alsóházi elnök.
A probléma csupán az, hogy már az alaptézis is hibás. Sebestyén Géza írása.
A 69 éves Robert Francis Prevost bíboros az első amerikai pápa az egyház történetében.
Mi a probléma a demokráciával? Miért nem lett köztársasági elnök? Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
