Franciaország meg fogja indítani az eljárást a Google ellen, mivel az amerikai óriáscég nem változtatott a francia törvényeknek megfelelően a felhasználók adatainak kezelésén – közölte pénteken a francia adatvédelmi hatóság (CNIL).
A Google-nak a hatóság korábban három hónapos határidőt szabott meg, hogy változtasson adatkezelési politikáján, ezt azonban a CNIL közleménye szerint az amerikai cég nem tartotta tiszteletben. „A CNIL elnöke ki fog jelölni egy jelentéstevőt annak érdekében, hogy megindítsák az információszabadságról szóló törvényben előírt hivatalos eljárást” – fogalmaz a közlemény.
A hatóság korábban azt kérte a Google-tól, hogy számoljon el azzal, mit csinál a felhasználóktól begyűjtött adattömeggel, illetve közölje, hogy mennyi ideig őrzi az adatokat. A hatóság ilyen esetben akár 150 ezer eurós (44,7 millió forintos) pénzbüntetést is kiszabhat. A Google France egyelőre nem akarta kommentálni a CNIL döntését.
A CNIL vezető szerepet játszik az európai vizsgálatokban azóta, hogy a Google 2012 márciusában egyesítette hatvan különböző alkalmazásának adatvédelmi szabályzatát és hozzálátott, hogy egyesítse felhasználóinak összes adatát, keletkezzenek azok akár a YouTube videómegosztó portálon, akár a Gmail levelező programban, vagy a Google+ közösségi hálón. A Google nem hagyott választási lehetőséget felhasználóinak.
A nemzeti adatvédelmi intézmények Európában közös vizsgálatot kezdtek az ügyben, és idén februárig haladékot adtak a Google-nak arra, hogy maga javasoljon változtatásokat, a cég azonban semmit sem változtatott. A Google közben több találkozót is folytatott a különböző adatvédelmi szervezetekkel, és mindvégig azzal érvelt, hogy egységesített adatvédelmi szabályzata a felhasználók számára könnyebben megérthető.
A CNIL lépése jogi szakértők és illetékesek szerint próbaköve lesz annak, hogy képes-e Európa befolyásolni a nemzetközi internetes társaságok magatartását.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A francia hatóságok bejelentették a nyilvános alkoholfogyasztás és -értékesítés tilalmát Párizsban, hogy enyhítsék a főváros kórházaira nehezedő nyomást a hőhullám idején.
Franciaország a valaha mért legforróbb napjait éli, Spanyolországban is 40 fok körül jár a nappali hőmérséklet.
Az argentin és a francia válogatott is lejátssza a második meccsét.
A lap szerint „a szélsőjobb” hatalomra jutásával elérkezhet Franciaország és a kontinens „Trump-pillanata”.
A Mandiner korántsem (volt) tökéletes, és magam is azt gondolom, hogy számos tekintetben érheti kritika. De az elmúlt majd’ két évtizedes történetét elintézni azzal a kiszólással, hogy vicclap, hát, nem is tudom. Ennél azért többről volt és van itt szó. Győrffy Ákos írása.
Egy elemző szerint Varsó ugyanarra az útra lépett, amelyen korábban Párizs, Berlin és London is végighaladt.
A vétó nem magyar sajátosság – olvasható az EUobserver elemzésében.
A nyár második felében újabb települések következnek.
