Romagyilkosságok: új tények a titkosszolgálati vonatkozásokról

A kormány honlapjára is feltöltött hétoldalas dokumentumban az olvasható: a vizsgálat során egyértelműen megállapították, hogy Cs. István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el, továbbá, hogy az üggyel foglalkozó hatóságok munkáját a KBH vezetése maximálisan támogatta.

Az iratot a HM a korábbi ígéretnek megfelelően megküldte a Molnár Zsoltnak, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szocialista elnökének – tették hozzá.

A kormány honlapjára is feltöltött hétoldalas dokumentumban, az Intézkedések című fejezetben „a folyamatban lévő vizsgálatra, valamint a személyiségi jogokra is tekintettel” az ügyben döntéshozatali és döntésformáló szerepet játszókról szóló részt anonimizálták. A vizsgálati jelentés összegzésében azt írták: egyértelműen megállapították, hogy Cs. István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el. A későbbiek folyamán azonban az üggyel foglalkozó hatóságok munkáját a KBH vezetése maximálisan támogatta.

A KBH belső vizsgálati jelentése Domján László dandártábornoknak, a hivatal akkori főigazgatójának aláírásával 2010. szeptember 4-én készült el. Mint a dandártábornok kifejtette: a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozattal összefüggésben elrendelte a KBH munkájának „törvényességi és szakszerűségi vizsgálatát”. Ennek alapvető céljaként határozta meg annak tisztázását, hogy a KBH titkos információgyűjtő munkája során hogyan érvényesültek a törvényi, illetve más jogi normákban meghatározott előírások, szakmai követelmények. A vizsgálatban kiemelt jelentőséget kapott a bűncselekmények elkövetésében bűnsegédlettel vádolt Cs. István volt szerződéses katona és a KBH kapcsolata. Ellenőrizték továbbá az érintett társszervekkel folytatott együttműködés, illetve beszámolási kötelezettség tartalmi elemeit is. 

A jelentés szerint Cs. István 2003-ban szerződött a Magyar Honvédséghez. Mint „skinhead beállítottságú” emberre 2004 elején figyelt fel a KBH. A biztonsági tiszt a szükséges ellenőrzések elvégzése során „szélsőséges nézeteiről és garázda személyiségéről szerzett ismereteket”, majd 2004 végén titoktartási nyilatkozat és megbízási szerződés aláírásával „szervezetszerű együttműködést” alakított ki vele. A dokumentumból az is kiderül, hogy ezt a szervezetszerű együttműködést a biztonsági tiszt felettese nem hagyta jóvá, így személyes együttműködés keretében, használható információkat szolgáltatott.

Együttműködésüket 2006 júliusában titkos kapcsolatként regisztrálták. Beszervezése után több ügy felderítésében közreműködött, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. 2008-ban viszont biztonsági tisztje „hírszerző lehetőségének megszűnése miatt” elkészítette kizárási javaslatát. 2009 februárjában szerződéses jogviszonyát megszüntették, májusban törölték a titkos kapcsolati egységből is. Ezt követően a tartótiszt egy esetben a romagyilkosságokkal összefüggésben, vezetői utasításra találkozott Cs. Istvánnal.

A jelentésben kitértek arra is, hogy 2009 augusztus végén a médiában konkrét tényként írtak a KBH és Cs. István szervezetszerű kapcsolatáról. A Nemzetbiztonsági Bizottság 2009 szeptemberében ténymegállapító vizsgálatot indított, amelynek keretében novemberben Cs. István tartótisztjét is meghallgatták. „A biztonsági tiszt a szervezetszerű együttműködésről vezetői utasításra nem nyilatkozott” – olvasható a jelentésben.

A dokumentum szerint a KBH akkori főigazgatója az ORFK és a Pest Megyei Főügyészség megkeresésére egyaránt tagadta Cs. István és a KBH szervezettszerű együttműködését. Cs. István azonban részletesen beszámolt az együttműködésről. A sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban a Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés miatt nyomozást rendelt el, egyúttal a KBH vezetőjétől is tájékoztatást kért. A KBH vezetője azonban ellentmondásos választ adott. „Nevezetesen tagadta, hogy a KBH beszervezte Cs. Istvánt, ugyanakkor leírta, hogy 2006-tól biztonsági kapcsolatként foglalkoztatta a hivatal.”

A jelentés szerint „a vezetők felelőtlen magatartása komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget” okozott a hivatalnak. Mint írták: „Cs. István kapcsolattartója is szakmai hibákat vétett a beszervezés és a foglalkoztatás során, az ő mulasztása azonban nem mérhető közvetlen felettesei és a főigazgató cselekedeteivel”.

Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Cs. István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal „fizikai biztonsága érdekében” más szakmai területre vezényelte át.

A jelentésre Hende Csaba honvédelmi miniszter kézzel írva azt kérte Domján Lászlótól, hogy az ügyet továbbítsa a Katonai Főügyészségnek annak vizsgálatára, hogy a KBH korábbi vezetőit terheli-e büntetőjogi felelősség, például a hatóság félrevezetése miatt.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A 2008-2009-ben elkövetett támadássorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.

A HM augusztus 13-án közölte az MTI-vel: a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben.     

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője később arról adott tájékoztatást, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amelyet kiemelt ügyként kezel.