A 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága – jelentette be Mile Lajos, a testület elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.
Kedden első körben két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, őket nem nevezték meg. A független országgyűlési képviselő a több mint három órás ülést követően azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyről van szó. Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bővíteni kell – tette hozzá.
Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidőt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság. Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek műveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekből nem publikusak.
A ténymegállapító albizottság jövő kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelőre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak. Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen – lehetőleg mindenki – eleget tesz majd az albizottság meghívásának.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Portik Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is. Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák Portik Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követően Portik Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, Portik hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis – mint Mile Lajos elmondta – neki sincs megjelenési kötelezettsége.
Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok működésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt működésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" – fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak később lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésből és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt.
Mile Lajos a jövőre nézve a fontos tapasztalatok közül kiemelte, hogy a rendőrség és a szolgálatok közötti kapcsolat további harmonizálására van szükség, a rendőri tevékenység kontrollját meg kell erősíteni. Ezen felül a szerveztet bűnözéssel, az alvilág különböző kísérleteivel kapcsolatban szintén határozottabb, összeszedettebb, törvényileg is szabályozott fellépésre van szükség.
A testület elnöke reméli, hogy az albizottság vizsgálata végén konkrét eredményeket és valódi javaslatokat fognak tudni felmutatni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a rendszer működtetését javítani, hogyan lehet visszaszorítani azokat a kísérleteket, amelyek például Portik-Laborc találkozókat is eredményezték.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A pártoknak a demokráciához való hozzáállása hasonlatos ahhoz, ahogy a párton belüli belső demokrácia működik.
Az LMP és a MIÉP is elindult a választáson, de ezt igazából senki sem vette észre.
A Védelmi Tanács csak rendkívüli helyzetekben kerül előtérbe a magyar állam működésében.
Magyar Péteréknek nagyon nem tetszik, hogy valaki el mer indulni rajtuk kívül is.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Szívem szerint általában azt mondanám: ne szomorkodjanak otthon, szavazzanak a Tiszára.
Emellett zónától függően 33-50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
