Magyar Péter nagy próbatétele: az első 100 nap, ami mindent megváltoztathat

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?

Az alapvető jogok biztosa törvénymódosítást javasol annak érdekében, hogy a népszámlálási adatoktól függetlenül is kitűzhető legyen a nemzetiségi önkormányzati választás jövőre azokon a településeken, ahol az ott élő nemzetiségi közösség létszáma, illetve a lakosságon belüli aránya indokolja a helyi szintű képviseletet.
Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala közleményében emlékeztetett arra, hogy a nemzetiségi törvény csak akkor teszi lehetővé a választás kitűzését, ha a 2011-es népszámlálás során a település lakói közül legalább 30 ember az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát. Utalt arra, a törvényalkotó azért kötötte meghatározott létszámhoz a választás kitűzését, mert az elmúlt években számos településen annak ellenére jöhetett létre nemzetiségi önkormányzat, hogy ott nem is volt jelen az adott közösség.
Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az önbevalláson alapuló népszámlálási adatok nem tükrözik vissza pontosan a nemzetiségek valós létszámát. Jelezte: a népszámlálás idején még nem volt ismert, hogy ezeket az adatokat választási célokra is fel fogják használni. Szabó Máté ombudsman azt közölte, módosítási javaslata összhangban áll a Velencei Bizottság 2012-ben kialakított véleményével, amely szerint a népszámlálás adatai mellett célszerű lenne tudományos kutatási adatokat is felhasználni a nemzetiséghez tartozók létszámának meghatározásához.

Az ombudsman szerint a 2014-től hatályba lépő új törvényi szabályozás nem zárja ki a visszaélés lehetőségét a nemzetiségi önkormányzati választásokon. A népszámlálási adatok figyelembevétele pedig egyes településeken azt eredményezi, hogy a nemzetiségi közösségek nem alakíthatnak helyi szintű önkormányzatot. Tájékoztatása szerint számos fővárosi kerületben, több nagyvárosban és egyes községekben a népszámlálási adatok szerint viszonylag nagy létszámú nemzetiségi közösség él, miközben ennek tényszerűségét maguk az érintett nemzetiségek országos önkormányzatai is megkérdőjelezik. Így fennáll a veszélye annak, hogy továbbra is megalakulhatnak „álnemzetiségi” önkormányzatok – mutatott rá.
Kitért arra is, több olyan településen pedig, ahol a valós nemzetiségi közösség igényelné saját önkormányzatának létrehozását, erre azért nem lesz lehetőség, mert a népszámlálás során nem vallották meg elegendő számban a nemzetiségi identitásukat.